Donald Trumpnak több sürgős intéznivalója volt még elnöksége utolsó szakaszában. Igyekezett például kegyelemben részesíteni a szövetségeseit, és rá kellett vennie a híveit, hogy megakadályozzák Joe Biden elnökválasztási győzelmének a hitelesítését.

A feladatlistájában azonban előkelő helyen szerepelt a halálbüntetések végrehajtása, nem túlzás azt állítani, hogy Donald Trump elnöksége idején felpörögtek a szövetségi kivégzések. William Barr amerikai igazságügyi miniszter még 2019-ben jelentette be, hogy a szövetségi kormány ismét elkezdi a kiszabott halálos ítéletek végrehajtását, miután az utolsó, szövetségi bíróság által halálra ítélt vádlottat 2003-ban végezték ki. Azóta tíz embert végeztek ki ilyen ítélet alapján az Egyesült Államokban. Mindannyian különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt kerültek siralomházba.

Donald Trump elnökségének utolsó napjaira a tervek szerint öt szövetségi kivégzés jutott volna, noha 130 évre nyúlik vissza a precedens, hogy az elnökváltás időszakában szüneteltetik a halálbüntetések végrehajtását. Ha mind az öt elítéltet kivégzik, Donald Trump elnöksége a legtöbb kivégzéssel vonulna be a történelembe az elmúlt több mint száz évben.

A szövetségi kivégzések ellen tiltakoztak tavaly decemberben Washingtonban

AFP / NICHOLAS KAMM

Szövetségi halálos ítélet alapján eddig mindössze három nőt végeztek ki az országban – utoljára 1953-ban, vagyis csaknem hetven éve. Egészen a mai napig úgy tűnt, hogy ez megváltozhat: Lisa Montgomerynek január 12-én adták volna be a méreginjekciót. Indiana állam bírósága az utolsó pillanatban, hétfő este halasztotta ezt el az 52 éves nő mentális állapotára hivatkozva. A bíró egyúttal elrendelte Montgomery pszichiátriai vizsgálatát – tizenhárom évvel az után, hogy halálra ítélték.

Lisa Montgomery 2004-ben brutális gyilkosságot hajtott végre. Elrabolt és megfojtott egy terhes nőt, majd egy konyhakéssel kivágta a méhéből az élő magzatát. A 23 éves Bobbie Jo Stinnett nyolchónapos terhes volt. A gyilkosság helyszínén annyi vér volt, hogy az még a kiérkező rendőröket is traumatizálta. A tragédiát a felfoghatatlanságig fokozza, hogy a fiatal nőre az anyja talált rá ebben az állapotban. Horrorfilmek forgatókönyve szokott megszületni egy ilyen történetből. (A magzat életben maradt, visszakerült az apjához, ma 16 éves, de a nyilvánosság előtt soha nem beszélt a tragédiáról.)

Amikor a nyomozók eljutottak Lisa Montgomeryhez, a nő az újszülött kislányt ringatta a karjában, és azt állította, hogy előző nap szülte. A története azonban nagyon gyorsan darabjaira hullott, és bevallotta a gyilkosságot. Lisa Montgomeryt 2007-ben ítélték halálra Missouri államban.

Az elmúlt időszakban ügyvédek és civilek is megpróbálták megakadályozni vagy legalább elhalasztani a Donald Trump elnökségének utolsó napjaira időzített kivégzését, azt állítva, hogy bármilyen borzalmas bűncselekményt követett is el Lisa Montgomery, nem lett volna szabad halálra ítélni, és a neki kirendelt ügyvéd annak idején fontos enyhítő körülményeket hagyott figyelmen kívül a tárgyaláson – vagyis cserben hagyta a védencét.

Az úgynevezett enyhítő körülmények listája elég hosszú: a kora gyerekkortól egymásra rakódó traumák hatására Lisa Montgomerynél bipoláris személyiségzavart, temporális lebeny epilepsziát, komplex poszttraumás stressz-szindrómát, disszociatív személyiségzavart, pszichózist, traumás agysérülést és valószínű magzati alkoholszindrómát állapítottak meg, és a családi mentális betegségek – skizofrénia, bipoláris személyiségzavar, depresszió – is hatással voltak rá.

Ha horrorisztikus volt a gyilkosság, amit Lisa Montgomery elkövetett, akkor horrorisztikus volt az élet is, amelyet addig élnie kellett. A nő mostani ügyvédei a BBC szerint mintegy 450 interjút készítettek családtagokkal, barátokkal, orvosokkal és szociális munkásokkal, akiknek az elmondásaiból fény derül azokra a családi visszaélésekre, a szakmai hanyagságra, a traumákra és elhanyagoltságra, kínzásokra és szexuális erőszakra, a függésekre és mentális betegségekre, amelyek ennek a nőnek az életét meghatározták.

Ahogy a jogi csapatának az egyik tanácsadója fogalmazott:

Lisa nem a rosszak legrosszabbika, hanem a sérültek legsérültebbike.

Az angol nyelvű sajtóban gyomorforgató részletek jelentek meg. Lisa Montgomery traumái lényegében már a megszületése előtt megkezdődtek, az apjával készült interjúból ugyanis kiderült, hogy az anyja keményen ivott a terhessége alatt, ami orvosszakértők véleménye szerint magzati alkoholszindrómát idézett elő a lányánál.

A szexuális visszaélésekkel már hároméves korában találkozott, ekkor még csak a mellette fekvő féltestvérét, a nála öt évvel idősebb Diane-t erőszakolta meg a gyerekfelvigyázó. Lisa Montgomery 11 éves volt, amikor a mostohaapja, Jack elkezdte verni és megerőszakolni. Ez annyira rendszeressé vált, hogy a férfi egy külön helyiséget épített a kislánynak az oklahomai erdőben álló lakókocsijukban, ahol bármikor bánthatta, senki nem hallotta a gyerek kiáltásait. Máskor párnával nyomta el a hangját, de ha komolyabb ellenállást mutatott, akkor beverte a fejét a betonba. A koponya MRI-felvételek később kimutatták, hogy agysérüléseket szenvedett.

Lisa Montgomeryt az anyja is rendszeresen verte, sokszor leragasztotta a száját ragasztószalaggal. A nővére szerint kifejezetten élvezte, ha másokat kínzott, és nem védte meg a lányát a férjétől sem. Az egyik történet szerint amikor rájuk nyitott egyszer, miközben a férfi a kislányt bántotta, Lisa anyja fegyvert fogott a gyerekére, és kiabálva vonta felelősségre, hogy hogy tehette ezt vele. Később a mostohaapa barátai is megerőszakolták, máskor az anyja ajánlotta fel a saját lánya testét a víz- vagy villanyszerelőknek fizetségként a munkájukért.

A féltestvére, Diane Mattingly még gyerekkorában nevelőotthonba került, 34 éven át nem is látták egymást. Ő a bírósági tárgyaláson és a sajtóban is beszélt az őket érő visszaélésekről, a vele készült interjúkból az derül ki, hogy bűntudata van, amiért az érte érkező szociális munkásoknak gyerekként nem mondta el, hogy mi zajlik az otthonukban. „Ha elmondtam volna, vajon elhozzák onnan Lisát is? Olyan sokan cserben hagyták az élete során. Csak annyit kérek, hogy legalább egyszer ne hagyja cserben valaki” – mondta a BBC-nek.

A vele foglalkozó szakemberek – pszichológusok, szociális munkások – szerint olyan Lisa Montgomeryvel beszélni, mint a vietnami vagy koreai háborús veteránokkal, akiket traumatizáltak a harcok.

A beszámolókból az is kiderül, hogy a gyilkosságot megelőző hónapokban többször is azt állította a környezetének, hogy terhes, ami tényszerűen lehetetlen volt, a negyedik gyereke megszületése után ugyanis sterilizálták. Noha a mentális betegségek tüneteit mutatta, nem kapott sem segítséget, sem védelmet.

Ez a fajta társadalmi és hatósági cserbenhagyás végigkísérte az életét. A szülei válásakor például szóba kerültek a bíróságon az ellene elkövetett szexuális visszaélések, de a bíró csak megdorgálta az anyát, hogy nem jelentette a rendőrségnek. Csakhogy a bíró sem jelentette. A Montgomery történetét feldolgozó cikkekből az sejlik fel, hogy bár voltak lehetőségek, amikor az emberek vagy a hatóságok közbeléphettek volna, és megakadályozhatták volna az ellene elkövetett visszaéléseket, vagy épp azt, hogy Lisa Montgomery 37 évesen a gyilkosságig jusson, nem tették. Sem a gyámügy, sem a szociális munkások, sem az orvosok, sem az igazságszolgáltatás.

A fiatal kismama erőszakos halála nemcsak a hozzátartozóit, hanem az egész közösséget traumatizálta, ők a halálbüntetés végrehajtásában látják az ügy lezárásának az egyetlen lehetőségét.

Wikipedia

A bűncselekményt most már évek óta vizsgáló, a halálbüntetés végrehajtása ellen felszólaló szakemberek hangsúlyozzák, hogy Lisa Montgomery körülményeinek a mérlegelése nem a felmentésére irányul, hanem az ide vezető folyamat megértésére – ami adott esetben másokat megakadályozhat abban, hogy idáig jussanak. Ahogy a Montgomeryt vizsgáló egyik pszichológus fogalmazott: a szinte felfoghatatlan dolgok is felfoghatóak lesznek, ha figyelembe vesszük a mentális betegségeket, és azt, hogy a durva gyerekkori trauma mit tesz a későbbi felnőttekkel.

Lisa Montgomery ügyében vélhetően már nem születik döntés Donald Trump hivatali ideje alatt, utódja, Joe Biden – akit január 20-án iktatnak tisztségébe – azt ígérte, hogy megválasztása esetén eltörölteti a szövetségi szintű halálbüntetést.