Több órás eltérés is lehet a hétköznapi és a hétvégi, szabadnapi alvásritmusunk között, amit a tudósok csak szociális jetlegként emlegetnek – ez olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk, magyarázta a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet egyetemi docense, dr. Káldi Krisztina.

A téma a most épp leghosszabb nappalok idején még hangsúlyosabb lehet, mivel ilyenkor még este fél tízkor is világos van, márpedig ez becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Emiatt kevésbé vagyunk álmosak, nehezebben alszunk el, és ha ehhez még hozzáadjuk a koránkelést, máris alváshiánynál tartunk. Hétvégén mindez még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások, és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti.

A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés. Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be. Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá dr. Káldi Krisztina a Semmelweis Egyetem cikkében.

A szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne egyebek mellett például rugalmas munkaidővel, de az emberek is tehetnek azért, hogy kevésbé érintse őket: a késői típusúak reggelenként tartózkodjanak minél többet természetes fényben, esténként pedig csökkentsék az intenzív kék fény expozíciót: hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fényét kék fény szűrő programmal változtatni – mutatott rá Sűdy Ágnes PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: