Tóth Viktor a 444.hu-nak mondta el, hogy felesége is pedagógus, már régen beszélnek arról, hogy pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyiküknek olyan állás után kell néznie, ahol anyagilag jobban meg vannak becsülve, de egészen idáig a hivatástudat felülírta az anyagi szempontokat.

„De most azt éreztem, hogy ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fogok tudni tovább kitartani. Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz–KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek” – magyarázta Tóth.

Ő volt az a tanár, aki februárban a figyelem középpontjába került, amikor a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva rendeletet hozott, amellyel a látható, érdemi pedagógussztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítette. Tóth Viktor ezen annyira felháborodott, hogy úgy döntött, a következő tanítási napon polgári engedetlenséggel tiltakozik, egy napra nem veszi fel a munkát. Tizenkét kollégája csatlakozott hozzá, majd sorban követték a példájukat mások is.

A pedagógustársadalom a választásokig a sztrájkkal és a polgári engedetlenségi akciókkal folyamatosan jelezte, hogy változást szeretne az oktatásban. Azonnali bérrendezést kértek, hogy a pályakezdőknek ne kelljen anyagi okokból más szakma után nézniük, és szerették volna, hogy a következő kormányban – bárki is alakítja azt – önálló minisztériumot kapjon az oktatás, hogy a régóta hangoztatott, rendszerszintű problémákkal is foglalkozni lehessen.

Ez nem így alakult: Orbán Viktor következő kormányában a közoktatás a közegészségüggyel együtt Pintér Sándor Belügyminisztériumának felügyelete alá kerül. Tóth Viktor úgy érzi, a választás előtti sejtései beigazolódtak:

„Amikor kiderült, hogy melyik tárcához kerül az oktatás, az jutott eszembe, hogy megint csak az erő az, ami itt dolgozik. Eddig volt egy ilyen kedves kis Mikulás bácsi, aki »elirányította a céget«, most meg úgy néz ki, hogy jön a keresztapa, aki majd lófejet tesz minden pedagógusnak az ágyába, hogyha itt hisztizik. Nem tudom, mi a terv, mert ha tényleg rákényszerítik a pedagógusokat, hogy elhagyják a pályát, akkor fogalmam sincs, hogy ki fog holnap tanítani, hogy a klasszikus szlogennel éljek”.

„Én azt gondolom, hogy a kormányban sem ostoba senki, és most megint egy kis erőfitogtatás megy. Ez kifelé egy üzenet a választópolgárnak, hogy márpedig ez a kormány rendet tesz, és itt minden tökéletes lesz. Csakhogy ez egy lufi. Mert aki ott bent van, és tényleg rálát, az nagyon jól tudja, hogy lehet, hogy rend van, de hogy nem működik a dolog, az biztos.”

Tóth azt mondja, bár a fizetés is fontos szempont volt, de elsősorban erkölcsi okok miatt döntött úgy, hogy elhagyja a pályát. 23 éve tanít, még nagyjából ugyanennyi éve lett volna hátra a nyugdíjig. Szeretett volna ebből a szakmából nyugdíjba menni.

Tóth Viktornak nyár végéig szól a szerződése, tett már lépéseket, hogy új állást találjon.

„Olyan munkát szeretnék, ahol az ember tényleg bemegy a munkahelyére, aztán kijön, és akkor addig tart a munka. Persze tudom, hogy sehol nincsen kolbászból a kerítés. Vannak a tanári pályának előnyei és hátrányai, bizonyos előnyeit majd biztos elveszítem más munkahelyeken. Olyan helyen szeretnék elhelyezkedni, ahol erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek. Első dühömben azt mondtam, hogy nem akarok többet oktatással foglalkozni, de azóta szembejött egy-két dolog, ami ezzel függ össze, persze nem a közszférában. Meglátjuk” – mondta.