II. Erzsébet olyan stabilitást testesített meg a hetvenéves uralkodása során, amely óhatatlanul törést szenvedett a halála után. Károly királyságára – részben az új uralkodó életkora miatt is – sokan átmeneti időszakként tekintenek, a monarchia jövője és folytonossága szempontjából azonban nem tét nélküli, hogy mivel és hogyan tölti meg az uralkodásának az éveit.

Az Egyesült Királyság ezen a hétvégén a koronázással ceremoniálisan is új korszakba lép, a közvéleménykutatók pedig igyekeznek letapogatni, hogy Erzsébet halála után milyen irányba fordul a közvélemény a monarchia létjogosultságát és jövőjét illetően. A változás szele legkésőbb akkor érezhető volt, amikor néhány tojás elsüvített Károly mellett egy-két látogatása alkalmából – az édesanyjával szemben ilyen reakció elképzelhetetlen volt, Erzsébet királynő az élete vége felé olyannyira átlényegült jelképpé, hogy még a Sex Pistols is fejet hajtott előtte.

Már életében a saját maga szobra volt - II. Erzsébet halálával egy korszak véget ér

A britek többségének nincs emléke arról, milyen volt az élet a hetven éven át uralkodó Erzsébet nélkül. A királynő halálával az ország elvesztette az egyik legfontosabb igazodási pontját. György hercegnek Gan-Gan, a mindenkori miniszterelnöknek Őfelsége, a pápua-új-guineaiaknak Missis Kwin. Fülöp herceg volt az utolsó, aki még a gyerekkori becenevén szólította, Lilibetnek.

A BBC nemrég a koronázás előtti közhangulat felmérésére rendelt meg közvélemény-kutatást a YouGovtól. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a monarchia még mindig széleskörű támogatást élvez: a megkérdezettek 58 százaléka támogatja az ellenzők 26 százalékával szemben. Ha azonban részletesebben belemegyünk a számokba, a trendek változása is kirajzolódik, vagyis Károly előtt egyértelműen ott a népszerűségi kihívás: meg kell nyernie magának a fiatalokat.

Az életkori különbség egyértelműen kirajzolódik: míg a 65 év felettiek 78 százaléka támogatta leginkább a monarchiát, addig a 18-24 évesek korcsoportjában csak 32 százalék nyilatkozott így, 38 százalékuk pedig inkább egy megválasztott államfőt látna szívesen az ország élén. A fiatalok 30 százaléka nem tudta, mit gondoljon a monarchiáról, vagyis az ő közömbösségük is problémát jelenthet Károlynak, a fiatalok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli a királyi család.

EDDIE MULHOLLAND / POOL / AFP

Károly trónra lépésével forró téma lett a királyi család vagyoni helyzete is, illetve az ár-érték arány, amit az ország életében jelentenek. A 4592 brit felnőtt megkérdezésével készült online felmérés szerint 54 százalék úgy véli, a monarchia kifizetődik, 32 százalékuk szerint viszont nem. A fiatalok – a 18-24 éves korosztály – itt is fordított véleményt képvisel: 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a monarchia ár-érték aránya nem jó, 36 százalékuk van az ellenkező véleményen.

Ami a kiadásokat illeti még, egy másik YouGov-felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem gondolta úgy, hogy a kormánynak kellene fizetnie a koronázásért – amely egyébként egy állami rendezvény.

Hogy a koronázási ceremónia mennyi közpénzbe kerül, azt a brit kormány csak az esemény után fogja nyilvánosságra hozni.

Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: