Alkotmányellenesnek minősítette a japán legfelsőbb bíróság a mára már vissza is vont eugenikai védelmi törvényt, és kártérítés fizetésére kötelezte a japán kormányt – írja az NHK. Ez volt az első alkalom, hogy a japán legfelsőbb bíróság határozatot hozott a kényszersterilizálásról.

Az 1948 és 1996 között érvényben lévő törvény értelmében az 1950-es és 1970-es években sterilizációs műtétre kötelezték az örökletes rendellenességgel, mentális betegséggel vagy idegrendszeri problémával született embereket. A japán parlament adatai alapján 25 ezer emberen végeztek sterilizációs műtétet, hogy megakadályozzák az „alsóbbrendű” utódok születését. A kabinet adatai szerint 16 500 esetben az áldozatok beleegyezése nélkül végezték el a műtétet, vagy megtévesztették őket azzal kapcsolatban, miért van szükség az operációra.

2018 óta 39 felperes 11 kerületi bíróságon és egy kirendeltségi bíróságon nyújtott be keresetet 20 évvel a műtétek után kártérítésért. A keresetek benyújtása óta hat felperes életét vesztette.

A japán legfelsőbb bíróság most úgy ítélte meg, hogy a műtétekre nem vonatkozik a jogellenes cselekményekre vonatkozó 20 éves elévülési idő.

2019-ben a japán kormány elfogadott egy olyan törvényt, amely a kényszersterilizálás áldozatainak egységesen 3,2 millió jen (7,3 millió forint) kártérítést ítélt meg. Idén május végéig 801 nő és 309 férfi kapta meg az összeget. A törvényt számos bírálat érte, elsősorban azért, mert a jogszabály alapján minden áldozat ugyanakkora kártérítésben részesül, az átélt szenvedés mértékének figyelembevétele és mérlegelés nélkül. A törvény elfogadásakor a japán parlament nyilvánosan bocsánatot kért az áldozatoktól. Kisida Fumio japán miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy átdolgozzák a kártérítési törvényt, hogy jobban figyelembe vegyék az összegek megítélésekor az áldozatok szenvedéseit.

A kényszersterilizáció áldozatai a japán legfelsőbb bíróság épülete előtt

YUICHI YAMAZAKI / AFP

A japán legfelsőbb bíróság mostani ítéletéről az egyik 81 éves tokiói felperes, akit 14 évesen kényszersterilizáltak, azt mondta a The Japan Timesnak, elégedett az ítélettel, és reméli, hogy a többi áldozat is békére lel. Az ügyet levezető bíró, Szaburo Tokura az eugenika védelmi törvényt diszkriminatívnak minősítette, ami szintén alkotmányellenes, és sérti a japán alkotmány 13. cikkelyét. Hozzátette: a törvény nem tartotta tiszteletben az áldozatok egyéni méltósághoz és személyiséghez való jogát.

A japán legfelsőbb bíróság a kényszersterilizálást alkotmányellenesnek minősítő ítélete volt a tizenharmadik alkalom, hogy a második világháború után alkotmányellenesnek mondtak ki egy törvényt.