A hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) hétfőtől kezdve december 13-ig több mint 100 ország és szervezet szólal fel arról, hogy az államoknak milyen jogi kötelezettségeket kellene vállalniuk a klímaváltozás leküzdése érdekében – írta meg a Euronews.

A meghallgatásokat leginkább a kis szigetállamok sürgették, és alig egy héttel azután zajlanak, hogy a fejlődő országok elutasították a COP29-csúcson elfogadott, évente 300 milliárd dollár klímafinanszírozást nyújtó megállapodást, amely 2035-ig segítené a szegényebb országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az érintett országok szerint ez az összeg messze nem elegendő.

Az ICJ tanácsadói véleménye ugyan nem lesz jogilag kötelező erejű, de politikai szempontból rendkívüli jelentőséggel bírhat. Megalapozhatja, hogy a klímavédelmi intézkedések és vállalások a jogállamiság keretében valósuljanak meg, ami azt is jelentené, hogy az országok elszámoltathatók lennének, ha nem tesznek eleget az éghajlatváltozás elleni fellépés terén.

A Párizsi Megállapodás ellenére kevés klímatárgyalást folytat az ENSZ az emisszió csökkentése és a klímaváltozás lassítása érdekében, ami indokolttá teszi a most megkezdett jogi lépéseinket

– mondták Vanuatu képviselői. Az Ausztráliától keletre található szigetország különösen ki van téve a szélsőséges időjárásnak, a vízhiánynak és a tengerszint-emelkedés veszélyének.

A meghallgatások valószínűleg hatással lesznek a világ számos országában zajló klímavédelmi perekre is, például azokra, amiket a Vanuatuhoz hasonló kis szigetállamok indítottak kártérítés reményében a nagyobb nemzetek ellen a múltbeli klímakárok miatt.

Klímaaktivisták az ICJ előtt

Selman Aksunger / ANADOLU / Anadolu via AFP

Amíg a vezetők benn tárgyaltak, addig a Nemzetközi Bíróság épülete előtt klímaaktivisták gyűltek össze molinókkal, mielőbbi fellépést követelve.

A kiemelt képen a részt vevő országok képviselői. Forrás: Selman Aksunger / ANADOLU / Anadolu via AFP