A parlament kedden megszavazta a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását. Ezt a kormánypárt elsősorban a Pride betiltása miatt kezdeményezte, a jogszabály azonban olyan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási és gyülekezési jogot, hogy a „gyermekek védelmére” hivatkozva lényegében bármilyen más nyilvános rendezvény, gyűlés, tüntetés is ellehetetleníthetővé válik.

A kérdésről a Mandiner Bagdy Emőke szakpszichológust, pszichoterapeutát szólaltatta meg, aki a kormánypártokhoz hasonlóan vélekedik a felvonulásról. Arra a kérdésre, hogy hogyan hathat a gyerekekre a Pride, először kifejtette, hogy „az általa kiváltott hatásra eddigi ismereteim szerint nincsenek tudományosan megalapozott hatásvizsgálatok”. Sőt azt is hozzátette, hogy általános gyerek sincs, csak különböző korúak, és a fejlődésük szintjétől függ, hogyan reagálhatnak.

Arról beszélt, hogy a gyerekek tízéves korukig „önismereti zárlatban” élnek, ilyenkor a dolgok megértésében a szülőkre, tanítókra szorulnak. „Így, ha egyáltalán a szülei révén tud a gyermek a Pride-ról, a véleménye nem mérvadó, mert a szüleit és környezetét szajkózza, s úgy »látja« a Pride minden történését, ahogy a környezete.

Érzelmi hatás szempontjából azonban a szélsőséges ingerek, a szokatlan látvány, a gomolygó emberáradat félelmet, riadalmat válhat ki.”

Az óvodásokban tehát szerinte a Pride előbb generál félelmet, mint vonzalmat.

A kamaszokat Bagdy szerint a polgárpukkasztó ellenállás, a szabályoktól eltérő viselkedés késztetése viheti ki a Pride-ra, ennek következményei pedig kiszámíthatatlanok. „Hogy milyen hatásokba sodródik, hogy mi történik vele, akár a droggal való találkozás révén, akár a szabadosságot tükröző viselkedés láttán. A kamasz egész előtörténete reagál ilyenkor, nemcsak azok az órák számítanak, amelyeken a Pride-hatást átéli.” Érett ifjúkorban a reagálás szerinte már individuális, de a normaképzés hatalma és a véleménybeli odatartozás nyomása hatalmas erő.

Bagdy Emőke 2020-ban először támadta a Meseország mindenkié című kötetet, majd arról beszélt, hogy elfogadhatatlan számára a többségtől való különbözősége alapján bárki megbélyegzése. 2022-ben Németh Szilárd mellett kampányolt, 2023-ban megnyerte a Laposföld-díjat „a szexuális fejlődéssel és a nemi szerepekkel kapcsolatos elavult, több évtizede meghaladott álláspont magabiztos és kitartó képviseletéért és ideológiai elköteleződésből fakadó rendszeres gendertagadó, homofób megnyilvánulásaiért, amelyeket gyakran fűszerez szabad megfogalmazású kvantumhalandzsával”.

Ezt akkor épp a Mandinernek adott nyilatkozatban kérte ki magának. „Van egy meggyőződésem, identitásom, vállalom azt, aki vagyok, és azt, amit gondolok. Ezt viszont a szabadság eszméjét, s a szabadság lobogóját cipelők nehezményezik, miközben ők maguk azok, aki nem örülnek a szabad véleménynyilvánításnak.”