„Ha bemegyek a színházba, két kávé között sok mindent megtudok. Többet, mint kéne. Húsz perc alatt. Tévét sem nézek. Nekem a zene a legfontosabb. Az szinte mindenen átsegít. És aki ennyire tájékozatlan, az kerülje az okoskodást” – mondta Presser Gábor az Indexnek adott interjúban.

Szerinte lehet ezt a hozzáállást akár struccpolitikának is hívni, de úgy véli, ma már nagyon nehéz eldönteni azt is, mely hírek fake newsok. Szerinte ma már nincs helye az árnyalt, elgondolkodtató véleményeknek, vitáknak, „mondasz valamit, és már el is helyeznek valamelyik oldalon, ennyi. Én viszont nem tartoznék senkihez”.

Végül azért némi unszolásra kifejtette a véleményét: „A világban gyorsan növekvő káosz uralkodik, kis túlzással a megvezetett emberek őrült igyekezettel rohannak, vagy épp mosolyogva sétálnak a vesztük felé. Végig ülök egy estét a barátaimmal, hallgatom őket, és nem értem, hogyan tudnak tájékozódni, képet alkotni a szándékosan létrehozott káoszban, ahol a rossz szándék dominál, s ahol a feltűnési vágy, a pénzsóvárság, a lökdösődés a hajtóerő. Néhány kattintásért bármit. Én maradnék a zongoránál. Remélem, érthető voltam.”