„Elképesztőt villantott a börzsönyi vadmacska”

Mi a közös a feledékeny mókusban és a magyar kormányban, vagy Opitz Barbiban és egy szerelmes börzsönyi ragadozóban? És Tóth Gabiban, Stohl Andrásban és Elon Muskban? A kedvenc híreik között válogatva boncolgatta ezeket a kérdéseket a Duma Aktuál csapata, így került szóba az is, hogy mire kell vigyázni Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosának boltjában, vagy miért kell tűzálló nadrág a rovarmegfigyeléshez?


A Seggs vajon mi? Így butította le a szexről való beszédet a TikTok

A különböző gyümölcsöket és zöldségeket, vízcseppet ábrázoló hangulatjelek, vagyis emojik egyfajta kódként is működnek a közösségi médiában. Arra szolgálnak, hogy megtévesszék a szexuális tartalmak szűrését igen ellentmondásosan végző algoritmust. Mi az algospeak, mit jelent a cseresznye, kikre van a legrosszabb hatással a hibásan működő prüdéria, és mit szól mindehhez a szexuálpszichológus és a kommunikációs szakember?


Így deríthetjük ki, hogy kimerült-e a talaj, javítanunk kell-e kertünk földjét

Nem túlzás azt feltételezni, hogy akinek kertje van, az év közben szeretné meglepni magát és családját egészséges, „íze van” zöldségekkel és zamatos gyümölcsökkel. Ennek egyik kulcsát sokan – nagyon helyesen – talajaink minőségében, a talaj-előkészítésben látják. Hogyan tesztelhetjük a kerti talajt egy egyszerű és okos alkalmazás segítségével, és mi a teendő, ha azt találjuk, hogy kimerült?


Túlárazott dodzsem vagy az emberiség túlélésének záloga?

Napjainkban sokszor már az is bonyolult, hogy az ember számontartsa a társadalom különféle generációit, az X-től a milleniumi nemzedéken át a Z-, illetve az alfa-generációig. Az eltérő korosztályoknak sok mindenről határozott – és erősen különböző – véleménye van, nem kivétel ez alól az elektromos autózás sem. De vajon mire vágynak a mostani ötvenes-hatvanasok, negyvenes-ötvenesek és a húszas-harmincasok?










„Nekem nagyon sokat segített, de a mai fiatalokat nem így nevelném” – Kökény Beatrix a Penge podcastban

Verekedős, csibész gyerekből lett klasszis kézilabdázó az olimpiai ezüst- és bronzérmes Kökény Beatrix, akiben az edzői hamar felismerték a tehetséget, majd rájöttek arra is, hogy két-három labdaérintéssel korábban látja, mi történik majd a pályán. Csapatkapitányként a nyugalmat képviselte – máskülönben a társai is idegesek lettek –, és nem volt véletlen, hogy irányító lett: a magánéletben is ilyen típus. Jó ideje az utánpótlás-képzésért felelős sportvezetőként dolgozik a Ferencvárosnál, így jól látja, hogyan alakult át a sportolók és az edzők kapcsolata az elmúlt évtizedekben, és hogy mennyire mások hozzájuk képest a mai fiatalok. Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak azt is elárulta a Penge podcastban, hogy ugyan nem riad fel éjszakánként, amiért „minden idők legerősebb női válogatottjával” nem sikerült Sydney-ből hazahozniuk az aranyérmet, de az olimpiák idején van benne emiatt egy nyomasztó érzés.