Tavaly július óta négy bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, illetve az általa vezetett Európai Bizottság ellen. Mind a négy kezdeményezés elbukott, ráadásul a jobboldal most kevesebb támogatót tudott összeszedni, mint az előző alkalmakkor.
Minél mélyebben megyünk előre egy konfliktusban, minél több vitás pont alakul ki, annál szembetűnőbbé válik az EU megosztottsága. Szakértők és politikusok is nyíltan beszélnek a kétsebességes Európa lehetőségéről. Pőcze Júlia, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) nevű think-thank kutatója volt uniós podcastunk vendége.
Az Európai Parlament zöld jelzést adott a Tanács döntésének a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásáról annak érdekében, hogy az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújtson Ukrajnának.
334:324 arányban az Európai Parlament úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás jogi megítélése érdekében. A kezdeményezés nem magáról a megállapodásról szóló ratifikációt érinti, hanem azt a kérdést, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírás és az eljárási keretek meghatározásakor.
Továbbra sem lehet tudni, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós védelmi fejlesztési alapból igényelt 16,2 milliárd eurót. Ha az Európai Parlamenten múlna, akkor ez az összeg zárolva maradna, döntést azonban a tagállamok hoznak az Európai Bizottság javaslata alapján. A külügyi főképviselő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt ez a pénz zárolva marad. Az EP-ben ismét magyar-vita volt.
A képviselők egy közelgő plenáris ülésen szavaznak a javaslatról, amely az eddigi egyik legnagyobb pénzügyi segítséget jelentené az EU részéről a háború sújtotta országnak.
Negyedik alkalommal is megpróbálja megbuktatni Ursula von der Leyent az európai parlamenti ellenzék. Az eddigi három kísérlet kudarc volt, mivel nemhogy a kétharmados többség nem jött össze a kezdeményezőknek, de éppen fordítva, az elnök támogatói tették ki a képviselők kétharmadát. Most a Fidesz pártcsaládja, a Patrióták Európáért csoport adott be bizalmatlansági indítvány.
Hétfőn délután kezdődött az Európai Parlament idei első plenáris ülése Strasbourgban, és már napirend előtt szóba került a Beneš-dekrétumok ügye. Az Európai Néppárt szorgalmazza, hogy bizottsági, majd plenáris szinten is foglalkozzon a témával az EP.
António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben
Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus most induló európai uniós podcastunk vendége volt.
A börtönök és a sajtószabadság helyzete Olaszországban finoman szólva sem rózsás. Van azonban egy terület, ahol a börtönök és a sajtószabadság egyedülálló módon metszik egymást: a börtönmagazinok terén, amelyek a börtönökben, fogvatartottak részvételével készült kiadványok. A Pulse együttműködés keretében készült írásban kitérünk a magyar helyzetre is.
Orbán Viktor továbbra is harcolna Brüsszellel a befagyasztott uniós forrásokért, ám ezekhez a pénzekhez nagy valószínűséggel csak egy új kormány férhet majd hozzá. A mintegy 20 milliárd euró felszabadítása viszont kizárólag bizonyítható reformok árán lehetséges, amelyek megvalósítása korántsem lenne egyszerű. Nem a magyar lenne az első ilyen eset az Európai Unióban: számos párhuzam vonható Lengyelországgal. A magyar helyzet azonban több szempontból bonyolultabb, az is kérdés, mire megy egy új kormány a Fidesz nélkül.
Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.
Egy napirendre sem vett kérdés ügyében soha meg nem született döntést vesz biztosra a kormány. A kormány és a párt propagandája teljesen összecsúszott az ukrán újjáépítés költségeivel kapcsolatban, de mi igaz abból, hogy Brüsszel megszorító intézkedésekkel 1,3 millió forinttól fosztana meg minden magyar családot?
Az EUrologus európai parlamenti információi szerint a köztársasági elnök január 27-én fog felszólalni az EP plenáris ülésén a Holokauszt Emléknapon. Nem sokkal később – ezt cáfolva – azt a pontosítást kaptuk, hogy nem erre az eseményre, hanem egy későbbi plenáris ülésre hívhatják majd meg Sulyok Tamást.
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményét egyre több európai kormány szeretné „korszerűsíteni”, elsősorban a migrációra hivatkozva szűkítenék az eddigi jogvédelmet. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint azonban az abszolút jogok fellazítása nemcsak a menedékkérőket, hanem minden európai polgárt veszélybe sodorhat – a migrációt viszont nem állítja meg.
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.
Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
