Bőséges napirend és fontos ügyek, valamint ezúttal döntések is várnak a december 18-i uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőire. Az Európai Tanács elnöksége szerdán délután beterjesztette a tervezett témákat az EU-hoz akkreditált nagykövetek testületének. Az EUrologus egy neve elhallgatását kérő tanácsi tisztviselőtől értesült a részletekről.
Az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos fejlemények témáját tűzte napirendjére az Európai Parlament, amely nem meglepő módon parttalan vitát eredményezett. A felszólalók egyik része amellett volna, hogy legyen béke bármi áron, a másik része pedig Ukrajna – és Európa – jövőjét, biztonságát helyezte aggodalmai középpontjába. Ursula von der Leyen 4+1 pontban rögzítette az EU hivatalosnak tekinthető álláspontját. Deutsch Tamás pedig eddig nem hallott számokkal dobálózott.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2026-os európai szemeszter őszi csomagját, amely gazdasági és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fellendítése érdekében, egyúttal értékeli országok teljesítését a korábbi ajánlások fényében. A magyar költségvetési pályája komoly veszélyeket hordoz magában.
A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament második időközi jelentését „Magyarország jogállamiságának tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről”. Az EP határozott fellépést követel a tagállamoktól, az Európai Bizottságot pedig az összes magyar forrás befagyasztására szólítják fel.
Úgy tűnik, az Európai Parlamentben már nincs középút, ha Magyarországról van szó. A magyar jogállamiságról szóló legújabb vitában kíméletlenül egymásnak estek a képviselők, és a Néppárt visszahúzódásának köszönhetően az Orbán-párti és az Orbán-ellenes felszólalások nagyjából kiegyenlítették egymást. Az EUrologus köszönetet mond Dömötör Csaba fideszes képviselő dokumentarista tevékenységéért.
Biztatónak nevezték az európai vezetők az ukrán–amerikai tárgyalások alakulását, és további támogatásukról biztosították Ukrajnát.
Huszonhat évvel ezelőtt ért véget a koszovói háború, a hátramaradt özvegyasszonyok vállalkoznak, túlélésért küzdenek, a szerbek kegyetlenkedéseiről azonban ma is csak annyit mondanak: “hasogat a fejem!” A Pulse nyugat-koszovói riportja.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot: öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Gond van a magyar közbeszerzési rendszerrel, a kibertámadások elleni védelemmel, az útdíjakkal és a matricákkal is.
A lengyelek, a románok és a bolgárok több száz millió eurót hívhatnak le a Norvég Alapból, Magyarországon kormányzati megegyezés nincs, így csak a civil szervezetek 20 millió eurós támogatásáról történt bejelentés.
Lényeges különbségek vannak Európában a felsőoktatás állami támogatásában, ami kérdéseket vet fel az európai oktatási rendszerek hozzáférhetőségével, egyenlőségével és hosszú távú versenyképességével kapcsolatban. Hogyan alakítják a különböző jóléti modellek, költségvetési prioritások és politikai döntések a diáktámogatási politikákat az EU-ban? És hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz?
Az Európai Parlament két szakbizottsága a jogállamisági feltételrendszer fejlesztését és az uniós források megvonásának hatékonyabbá tételét sürgeti. A dokumentumban nem említik Magyarországot, bár ezt az eljárás egyedül a magyar kormány miatt aktiválták. Az EP-képviselők bezárnák a kiskapukat, amelyekkel Magyarország jelenleg forrásokhoz juthat.
Brüsszelben találkoznak ezen a napon az uniós külügyminiszterek, a megbeszélésen szó lesz az orosz–ukrán háborúról, a szudáni humanitárius helyzetről és a gázai konfliktusról is. Míg a tagállamok szinte kivétel nélkül Ukrajna további támogatását sürgetik, a magyar kormány mindenféle segítséget leállítana, mert szerintük csak így kerülhetünk közelebb a békéhez.
A kulcsfontosságú utakat, hidakat, alagutakat, vasutakat, kikötőket úgy alakítja át az Európai Unió, hogy alkalmas legyen kettős, polgári-katonai felhasználásra – jelentették be Brüsszelben. A tagállamoknak már elküldött terv célja, hogy jelentősen javítsák a katonai mobilitást az unión belül.
A tagállamok Tanácsa véglegesen zöld utat adtak annak a jogszabálynak, amely módosítja az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállását és finanszírozását. Csökkentik a külföldi beavatkozás kockázatát, és vállalni kell az európai értékek tiszteletben tartását.
A nők elleni erőszak új formájára buzdít az incel mozgalom, amelynek tagjai fiatal férfiak, akik szerint sok mindent megtehet az ember. Akár ölhet is.
Még mindig sokan néznek filmeket mozivásznon, sőt, akár filmfesztiválokra is szívesen ellátogatnak. A streamingplatformok korában azonban a mozizás néha alternatívaként jelenik meg. Szinte egész Európa-szerte szembesülnek a filmszínházak ezzel a kihívással, különösen a világjárvány után.
Tíz éve fogadták el a Párizsi Klímaegyezményt, de az idei klímatárgyalások kudarccal fenyegetnek. A globális felmelegedés gyorsabb, mint tervezték, az Európai Unió ennek ellenére újabb engedményeket tenne a klímacélok terén.
Az európai pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásukon döntést hoztak a jelenleg vámmentesen az EU-ba érkező kis méretű csomagok vámmentességéről. A jövőben ez a kedvezmény nem fogja őket megilletni.
Újabb pert bukott el a magyar kormány az Európai Bíróságon. Ezúttal az építőanyagok kiviteli tilalmával kapcsolatban mondta ki a testület, hogy sérti az uniós jogot.
Két csomagot mutatott be az Európai Bizottság, amelyek célja az európai társadalmak demokráciájának erősítése. Az európai demokráciapajzs és a civil társadalomra vonatkozó uniós stratégia intézkedéseket tartalmaz a demokratikus rendszerek kulcsfontosságú pilléreinek védelmére. Szabad emberek, szabad és tisztességes választások, szabad és független média, élénk civil társadalom és erős demokratikus intézmények – ez áll a javaslatok középpontjában.
