"Még ebben a hónapban be fogjuk mutatni a Digitális Zöld Igazolás vonatkozó jogszabály-tervezetünket" - írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren. A poszt arra is kitért, hogy az online dokumentum tanúsítani fogja, hogy
a tulajdonosát beoltatták-e koronavírus ellen, vagy ha nem, akkor van-e érvényes PCR-tesztje vagy átesett-e már a betegségen.
Von der Leyen már csütörtökön, az uniós állam- és kormányfők videokonferenciáját követően is beszélt a tervről. Akkor azt ígérte, a nemzeti egészségügyi adatbázisokat összekötő uniós rendszer három hónapon belül, vagyis júniusra lesz kész, és kódszámok segítségével azt is rögzíteni fogják benne, ki milyen gyártó oltását kapta meg.
Az európai rendszer azonban a nemzeti hatóságok adatszolgáltatására épülne, így komoly fennakadásokat okozhat, ha Magyarország a hétvégi kormányrendelet értelmében nem küldene adatokat arról, ki melyik gyógyszercég termékét kapta meg. Ahogy egyébként az is, ha mégis feltünteti, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem engedélyezett orosz vagy kínai oltást kapta meg a magyar állampolgárok egy része, mivel például Lengyelország már kinyilvánította, hogy csak az egész EU területén forgalmazható vakcinával beoltott személyeket engednének át a határaikon - és természetesen más tagállam is érvelhet így az európai rendszer kialakításakor.
Míg az elmúlt hetekben az Európai Bizottság hivatalos kommunikációjában ragaszkodott ahhoz, hogy az oltási igazolás első körben csak és kizárólag egészségügyi célokat szolgálhat, az intézmény hétfői sajtótájékoztatóján már arról beszélt két illetékes szóvivő is, hogy az igazolás a személyek szabad mozgását - magyarul az utazást - segíti majd elő. Ez azért fontos különbség, mert az EU-nak gyakorlatilag csak tanácsadó szerepe van a tagállamok egészségügyi politikájában, míg a közös piac zavartalan működését biztosító személyek áramlása terén komoly kompetenciákkal rendelkezik, de ebben az esetben is a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia a Bizottság jogalkotási javaslatát.
Emellett a döntéshez szükség lesz majd az EMA szakvéleményére is azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek hordozzák-e a vírust vagy sem, és van-e különbség a vakcinák között ebből a szempontból.
Ám nemcsak a magyar oltási adminisztráció okozhat gondokat az európai igazolások körül, hanem az az egyenőtlen helyzet is, amelyet a vakcinaútlevél teremtene. Ugyanis hiába állítja Von der Leyen, a rendszer nem fogja megkülönböztetni azokat, akiket beoltottak és azokat, akiket még nem, a kétszeri ingyenes tűszúrással megszerezhető immunitás és a kelletmetlen, drága és folyton ismétlendő PCR-tesztek között igenis nagy eltérés van. Nem is beszélve arról, hogy a legtöbb európai ország oltási tervében az időseket vették előre, míg a munkaképes korúak és fiatalok jelentős része csak nyáron fog sorra kerülni - ekkora kivételezés pedig komoly politikai kockázattal járhat bármelyik európai kormány számára.
