A helyreállítási és rugalmassági eszköz az EU nagyszabású pénzügyi támogatási programja, válaszul a világjárvány okozta kihívásokra. Ebből a keretből 672,5 milliárd eurót a tagállamok helyreállítási és rugalmassági terveiben felvázolt reformok és beruházások támogatására fordítanak.

A tagállami tervek jóváhagyásának előfeltétele, hogy az Európai Bizottság is értékelje és ennek alapján ajánlja a tervek elfogadását. A terveknek meg kell felelniük a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, és tükrözniük kell az EU zöld célú, digitálisabb és versenyképesebb gazdaság megteremtésének általános célját.

A lehető legjobban kell felhasználnunk ezeket az alapokat a válságból való kilábaláshoz, és egy utat kell nyújtanunk egy ellenállóbb, zöldebb és digitálisabb Európa felé

– mondta a miniszterek virtuális konferenciája után a soros elnökségnek nevében Andrej Šircelj, a szlovén pénzügyminiszter. Így tehát eddig 16 tagállam programja kapott zöld utat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezek az országok még a nyári időszakban hozzájuthatnak az őket megillető finanszírozás első részletéhez, ami a teljes összeg 13 százaléka.

Mindez azt is jelenti, hogy 11 tagállam számára hiányzik a jóváhagyás. A bolgár és a holland kormány – a választások utáni kormányalakítás elhúzódása miatt – még nem adta be a tervét. Hét tagállam esetében pedig zajlik az értékelés, az erre rendelkezésre álló két hónapos határidőn belül. A magyar és a lengyel tervek esetében pedig az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a további egyeztetések érdekében hosszabbítsák meg az értékelési időszakot. A magyar kormány szerint ez az általuk gyermekvédelminek nevezett törvény miatt történik, az Európai Bizottság azonban ezt cáfolja. Az uniós testület szerint egy dolog a magyar törvénynek az LMBTQI-közösségre nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmazó részei miatt indított kötelezettségszegési eljárás és egy másik dolog a helyreállítási tervekkel kapcsolatos tárgyalások. A kettőben annyi a közös, hogy azonos időszakban zajlanak, de egymástól független, párhuzamos eljárások keretében.

A magyar kormány úgy döntött, hogy létrehozza az úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Alapot és amíg nincs egyezség Brüsszellel, addig a magyar költségvetés tervére valósítja meg a reformelképzeléseket. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök arra a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet, hogy

csak olyan tételeket lehet elszámolni a nemzeti tervek keretében, amelyek brüsszeli jóváhagyást is kaptak.

Az EUrologus által megkérdezett szakértő szerint a magyar döntésnek nincs különösebb jelentősége abban az esetben, ha – amint az nagyon valószínű – még ebben az évben sikerül megegyezni a kormánynak és a Bizottságnak. Magyarország összesen 2511 milliárd forintra pályázott, ebből 326 milliárd lenne az a bizonyos első 13 százalék. Az uniós kohéziós alapokhoz hasonlóan a helyreállítási alappal kapcsolatos pénzügyi műveletek nem befolyásolhatják az egyenleget, azaz a beérkező és a kifizetett összegnek azonosnak kell lennie. A tételek elszámolása meglehetősen rugalmas, ezért indokolt az az érvelés, hogy ha az év végéig megszületik a megállapodás, akkor az nem befolyásolja az eljárásnak ezt a részét.

Amennyiben ez elmarad – nos, erre még nincs hivatalos brüsszeli forgatókönyv. A szlovén pénzügyminiszter elmondása szerint a hétfői tanácsülésen sem a magyar, sem a lengyel kormány nem kért semmiféle gyorsítást vagy időzítést nemzeti terveik elbírálásával kapcsolatban.