Két héttel ezelőtt még óriási vitába torkollt az Európai Parlamentben az, hogy a többség nem hagyta jóvá az “Irány az 55 százalék” elnevezésű jogszabálycsomagot. Ezek a törvények azt célozzák, hogy az EU 2030-ra 55 százalékkal csökkentse károsanyag-kibocsátását – csak így érhető el a 2050-es kibocsátássemlegesség. Az EP azonban az öt jogszabályból hármat elutasított június 8-án. Azért, mert a parlamenti baloldal szerint az Európai Néppárt túlságosan is enyhített az Európai Bizottság javaslatain, az így felvizezett változat pedig nem alkalmas a célok teljesítésére. De a javaslat ellen szavazott a szélsőjobb és a Fidesz is, mert ők még az enyhébb szabályokat is súlyosnak tartották. A magyar kormánypárt az eredmény ismeretében ünnepelte, hogy sikerült megvédeni a rezsicsökkentést. A javaslatban ugyanis szerepelt, hogy a kibocsátáskereskedelembe be kell vonni a közlekedési eszközöket és a lakóházakat is – magyarul, ha ezek az eszközök szennyeznek, például azért, mert rosszul vannak szigetelve, vagy környezetre káros módon működnek, akkor ezért fizetni kell. A Fidesz úgy vélte, hogy ezzel a polgárokat aránytalan terhekkel sújtanák és nem lehetne fenntartani a mesterséges fogyasztói árakat, így leszavazták a javaslatot.

Két hét elteltével, szerda délután mindenesetre a nagy parlamenti pártok bejelentették, megvan az egyezség, sikerült kompromisszumra jutni, majd pedig nagy többséggel már el is tudták fogadni a közös álláspontot, ami a tagállamokkal való tárgyalások kiindulópontja lesz.

A képviselők megegyeztek többek között abban, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem érintené ki a magánszemélyeket, a cégeket azonban már 2024-től bevonnák ebbe a rendszerbe. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön, a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák – áll a határozatban.

A másik lényeges pont a karbonvám kérdése. A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). A javaslat szerint ezt mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni.

Végül döntés született a Szociális Klímaalapról, amellyel azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás.

Az alap számára rendelkezésre álló összeg két forrásból adódik össze: a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) bevont kereskedelmi célú közúti fuvarozás és épületek által generált összeg 25 százalékából és 150 millió újabb kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételből. A végösszeg a 2027-ig tartó időszakra a Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások és a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.