A pénzügyminiszterek elé kerülő javaslatok a következőket tartalmazzák:

• A jogállamisági eljárás keretében – amelyet az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt indítottak – Magyarország nem teljesítette teljeskörűen a vállalásait. Ezért az országnak a 2021 és 2027 közötti időszakra járó támogatási keretből, három kohéziós forrás vonatkozásában, összesen 7,5 milliárd euró zárolása.

• A Bizottság elfogadásra javasolja a tagállamoknak a magyar helyreállítási tervet, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent.

• A zárolt összeg feloldásához és a helyreállítási forrásokból történő kifizetéshez arra van szükség, hogy Magyarország teljeskörűen tegyen eleget a korrupcióellenes vállalásainak, valamint tegyen meghatározott intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása terén.

A javaslatokról a döntést a tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg, ennek pontos időpontja egyelőre nem ismert, de a következő 1-2 hétben várható.

Az Európai Bizottság képviselői többször is leszögezték, hogy addig, amíg valamennyi feltétel nem teljesül, ezek az összegek nem nyílnak meg Magyarország előtt. A 27 intézkedés közül 17 a korrupcióellenes kerethez tartozik, nyolc szól az igazságügy függetlenségének megerősítéséről és kettő az ellenőrzésről és auditról.

Azt a testület is elismeri, hogy voltak olyan lépések, amelyekkel elégedettek voltak, azonban az egész csomagot egyben kell megvalósítani.

A korrupcióellenes intézkedések közé tartozik új, független testületek és hatóságok – egy integritási hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport – felállítása, amelyek rendelkeznek azokkal az eszközökkel és kapacitással, amelyek képessé teszik őket a fellépésre, ha a hatóságok ezt elmulasztják. Lehetővé kell tenni, hogy a bíróságon bárki megtámadhassa a nyomozók vagy azon határozatát, hogy nem folytatnak nyomozást vagy eltekintenek a vádemeléstől. A köztisztviselőktől a vagyonnyilatkozat megtételekor megkövetelt információk mennyiségét jelentősen növelni kell, és az átláthatóságot is javítani szükséges.

Intézkedéseket kell tenni a közbeszerzések versenyének és átláthatóságának javítására, a Bizottság Arachne eszközének, egy olyan informatikai eszköznek a használata is előírás, amely támogatja a tagállamokat csalásellenes tevékenységeikben, lehetővé téve számukra, hogy adatokat gyűjtsenek a pénzeszközök végső kedvezményezettjeiről, vállalkozóiról, alvállalkozóiról és tényleges tulajdonosairól. És azt is biztosítani kell, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan végezhessen vizsgálatokat Magyarországon.

A bírói függetlenség erősítése érdekében a független Országos Bírói Tanács hatáskörét növelni kell, illetve Kúria működésének reformjára is szükség van a politikai befolyás kockázatának korlátozása érdekében. Az Alkotmánybíróságnak azon szerepét meg kell szüntetni, hogy bírák által hozott ítéleteket felülvizsgálhassák, meg kell szünteti annak lehetőségét, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.

A Bizottság úgy számol, erősebb Orbánnál, nagy csata jön a Tanácsban

Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.

Ezen kívül szabványos audit és ellenőrzési intézkedéseket írtak elő, de ezek hasonlóak ahhoz, amit más tagállamok esetében is megköveteltek, amikor a helyreállítási forrásokról döntöttek.

Didier Reynders uniós biztos elmondta, hogy nagyon sok vitája volt technikai és politikai kérdésekben is a magyar hatóságokkal, illetve Varga Judit igazságügyi miniszterrel. A Bizottságnak azonban meggyőződése, hogy ezen lépések nélkül nem hárul el Magyarországon az uniós forások felhasználásának korrupciós kockázata.