Alapvetően nem terveztek izgalmas, vagy nagyon megosztó témákat tartalmazó napirendet. Ezek a területek kerülnek majd szóba:

• az orosz–ukrán háború fejleményei,
• energiaárak és a gazdaságra tovagyűrűző hatások,
• külkapcsolatok, beleértve a transzatlanti kapcsolatokat,
• biztonság és védelem,
• déli szomszédság.

A vezetők abban bíznak, hogy ma véglegesen meg tudnak egyezni az Ukrajnának folyósítandó hitelben.

Remélem ma sikerül véglegesíteni a 18 milló eurós támogatást Ukrajnának

– mondta a szokásos kincstári optimizmussal Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Ez azonban hirtelen veszélybe került és mindez érinti Magyarországot is. A tagállamoknak tegnap kellett volna szentesíteni azt a csomagot, amelynek négy eleme van:

1. A jogállamisági eljárás lezárása Magyarországgal szemben, 6,3 milliárd eurós forrásbefagyasztással,
2. Az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási terv jóváhagyása, a kifizetés feltételéül szabva 27 előírás teljesítését,
3. A 15 százalékos globális minimumadó,
4. A 18 milliárdos ukrán hitel.

Lengyelország azonban a minimumadó ügyében hirtelen aggályokat kezdett hangoztatni, és egyelőre nem írja alá a csomagot. Mateusz Moraviecki lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy ezek a témák együttes kezelése olyan, mintha a banánt az almával akarnák összehasonlítani – ezt ő zsarolásnak tartja.

Gitanas Nauséda litván elnök is arról beszélt, hogy a zsarolások megbénítják az EU-t, ezzel az Unió elveszíti a döntéshozatali sebességét.

Persze, Oroszország minden nap zsarol minket, de ha elkezdjük zsarolni egymást, az nem jó, és ez egyáltalán nem jó az Európai Uniónak

– tette hozzá. Fontos téma lesz még az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye, amelytől az európai gazdaságot azért tartanak, mert versenyhátrányba kerülhetnek.

Fontos, hogy tárgyaljunk, és lehetőleg kivételeket szerezzünk egyes európai ipari termelőknek és fontos, hogy fenntartsuk az egyenlő játékszabályokat az európai és amerikai cégek között

– mondta erre Charles Michel. Alexander de Croo belga miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy az EU-nak közösen kell reagálnia.

Néhány ország megpróbál saját rendszereket létrehozni… mivel úgy gondolják, hogy mélyebbek a zsebeik

– jelentette ki De Croo, aki szerint az uniós közös piac “a legnagyobb kincs, amit meg kell őrizni”.

Nincs napirenden, de komoly várakozásokat fűznek a politikusok a kilencedik szankciós csomag elfogadásához, amelyet a csúcstalálkozóval párhuzamosan tárgyalnak a tagállami nagykövetek. Erre a következő órákban pontot szeretnének tenni.

És ugyancsak napirenden kívüli, viszont sokat emlegetett téma, hogy múlt héten Hollandia megvétózta Bulgária, Ausztria pedig Bulgária és Románia schengeni csatlakozását. Rumen Radev bolgár miniszterelnök arról beszélt, hogy ők már nem tudnak többet tenni, minden feltételnek megfelelnek, miközben a határok védelme során már három bolgár határőr is életét vesztette. Karl Nehammaer osztrák kancellár szerint

ez nem arról szól, hogy egyik ország a másik ellen van, ez egy biztonsági kérdés.

Itt román újságírók vitába is szálltak Nehammerrel, mondván, hogy egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak azok a számok, amelyek a Románián keresztül Ausztriába érkező illegális bevándorlók arányairól szólnak – az osztrák érvelésben. A kancellár kitartott amellett, hogy nekik az ország biztonságát kell elsősorban szem előtt tartani, és szerinte Bulgáriának kerítést kellene építeni uniós forrásokból.

A csúcstalálkozó elején Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét hallgatják meg a vezetők, majd később online kapcsolat formájában csatlakozik hozzájuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

A csúcstalálkozón ott van Orbán Viktor is, aki azonban nem nyilatkozott az újságíróknak.