A Magyarországot is érintő jelentés vitáján Sandra Kalniete jelentéstevő, az Európai Néppárt képviselője azt hangsúlyozta, hogy a jelentés most elkészült változatának számos, eddig kevéssé hangsúlyos témára kellett reflektálnia.

“Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelműen világossá tette a kapcsolatot az információs hadviselés, az energia fegyverként való használata, a civil infrastruktúra elleni támadások és az EU elleni fenyegetések és a globális rend elleni direkt támadás között.”

Véleménye szerint a háború esetében nem beszélhetünk lokális konfliktusról, és az EU-nak és szövetségeseinek nagy szerepe lesz abban, hogy a világszintű fenyegetésekre reagáljon. A vita során Kalniete a tíz fejezetre oszló, több mint huszonöt oldalas jelentésből kiemelt néhány területet, amiket kulcsfontosságú prioritásoknak tart.

• Ellenállóképesség

A jelentéstevő véleménye szerint az EU sokat tanulhat Ukrajnától, akik már sikeresen reagáltak, például az orosz dezinformációs és szabotázs kísérletekre. Az EU esetében fontos, hogy gyökeresen megváltoztassák, hogyan gondolkoznak a harmadik országokkal való viszonyról az uniós intézmények. A jelentés szerint fontos az úgymond “agnosztikus”, tehát a harmadik országokat viszonylag egységesen, különbségtétel nélkül kezelő álláspontról egy “magas kockázatú ország” álláspontra átállni. Ez azt jelentené, hogy objektív, köztük befolyásolással kapcsolatos szempontok szerint értékelnék az unió partnereit, és ezen besorolások meghatározóak lennének a kapcsolattartásban. A besorolások például meghatároznák, milyen mértékben vehetnek részt külső partnerek a stratégiai infrastruktúrát és az ellátási láncokat érintő beruházásokban, ahová Kalniete szerint például Kína, Oroszország vagy Irán a korábbiakban megpróbált beszivárogni.

• Az információ manipulációja

Kalniete örömmel fogadta az Európai Bizottság a demokrácia védelméről szóló cselekvési tervét, ami szerinte sok hasznos elemet tartalmaz a dezinformáció és a stratégiai szereplők befolyásolása ellen. Szerinte “célzott és működő eszközökre van szükség, hogy megvédjük a demokráciánkat a külföldi befolyásolástól, amit az elitek lefizetésén és korrupción keresztül próbálnak elérni”.

Ezért is fontos például a hamis, befolyásolásra használt civil szervezetek és alapítványok feltárása és felszámolása. A valódi civil szférára viszont nagyon is szükség van, az ő esetükben a jelentés a dezinformáció és befolyás elleni küzdelem fokozott és struktúráltabb anyagi támogatását javasolja az EU-nak.

• Média

A jelentés szerint a médiában is vannak úgymond “trójai falovak”, avagy problémás államok által tulajdonolt európai médiavállalatok. Ennek a trendnek a megállítása érdekében a jelentés javaslatai korlátoznák a kockázatos harmadik felek vásárlási jogát az európai médiavállalatok esetében. Emellett a jóval direktebb, trollok és dezinformációs weboldalak is védekeznie kell az uniónak, erre egy szigorú büntetési rendszert javasol a jelentés.

• Ukrajna

Az orosz ukrán háború esetében a jelentés hangsúlyozza, fontos, hogy az EU egyértelműen kiálljon amellett, hogy a háború okozta globális problémákért kizárólag Oroszország a felelős. Tehát, például az élelmiszerhiány esetében az EU állaspontjának kiemelten tükröznie kell, hogy a problémát az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások okozták, és az ukrán fél nem felelős.

A jelentéstevő emellett kiemelt, hogy a jelentés már most is igen összetett, és már az előző változathoz is több mint 1000 módosítás érkezett. Ráadásul olyan stratégiai témákat, mint a Katargate-botrány épp csak felületesen érint a mostani jelentés. Ezért  Kalniete szerint

“Még ebben a parlamenti ciklusban meg kell állapodnunk egy végleges bizottság létrehozásáról, ami az ellenséges információs hadviselést vizsgálja”

A most jelentést tevő bizottság ugyanis ideiglenes, pedig feladata bőven van, hiszen például az orosz-ukrán háború mellett a képviselők például az energetikai partnerségek, Irán vagy Katar esetében is szerettek volna részletesebb jelentéseket vagy vizsgálatokat látni.