A balti ország államfője a parlament plenáris ülésén szólalt fel annak a sorozatnak az egyik vendégként, amikor egy-egy tagállam vezetője kap lehetőséget gondolatainak kifejtésére. Egils Levits civilben jogász, tagja volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Bíróságnak is, sőt a kilencvenes években hazája Magyarországra, Ausztriába és Svájcba akkreditált nagyköveteként is dolgozott.

A lett elnök arról beszélt, hogy a polgárok a saját kultúrájukhoz kötődnek elsősorban, a saját demokráciájukat akarják megőrizni. „Ugyanakkor az uniós állampolgárság nem áll meg itt, kettős a feladatunk. Az európai polgároknak az egész EU ügyeire is oda kell figyelniük, mindannyiunk feladata, hogy a nemzeti szempontokat egy nemzetek feletti perspektívával egészítsük ki” – jelentette ki. Felhívta a figyelmet, hogy az európai történelem még mindig nyugati perspektívával rendelkezik, de „Európa története minden nemzet történetét tükrözi, nincs központ és nincs periféria”.

A demokrácia, a jogállamiság és alapvető emberi jogok adják az EU erejét

– folytatta beszédét. Ugyanakkor kitért arra, hogy komoly kihívást jelent a jogállamiság korlátozása az „emberek akaratára hivatkozó populista érveléssel”. A lett elnök szerint az alkotmányos demokrácia alapja egy kiegyensúlyozott rendszer, amelynek nélkülözhetetlen része a szakmai alapon legitim igazságszolgáltatás.

Ha felborul az egyensúly és alkotmányos populizmus üti fel a fejét, az magának a demokráciának a gyengüléséhez és elveszítéséhez vezethet

– jelentette ki, mondván, ha probléma van a jogállamisággal egy tagállamban, az az egész EU-t negatívan érintik, ezért semmiképpen nem szabad meggyengíteni.

Egils Levits szerint nemcsak belülről, hanem kívülről is fenyegetés éri a jogállamiságot, mégpedig Oroszország háborújával, ahogy fogalmazott,

az orosz önkényuralmi rendszer 200 évet ment vissza az időben.

Levits úgy látja, hogy az imperialista, gyarmatosító, rasszista ideológia tért vissza, és a múlt feldolgozása még sokáig tart Oroszországban, s ebben az orosz társadalomnak van szerepe.

Kritikusan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az oroszoktól való energiafüggés stratégiai hiba volt, amit nem szabad elkövetni a jövőben.

Európának a történelem jó oldalán kell állni, ez azt jelenti, hogy Ukrajna oldalán

– tette egyértelművé, s arról is beszélt, hogy a háborút Oroszország kezdte és neki kell befejezni, azonnal ki kell vonulnia Ukrajnából.

Lettország elnöke úgy véli, hogy különleges törvényszéket kell létrehozni, ahol megítélik ezeket a bűncselekményeket. „Nemcsak azért, hogy Ukrajnának igazságot szolgáltassunk, hanem azért is, mert a nemzetközi jogot nem szabad aláásni és elfogadni egy háborús agressziót, mert ez a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmény” – mondta végül Egils Levits.