Úgy tűnik, teljes a tanácstalanság Brüsszelben azt követően, hogy az oroszok felmondták a fekete-tengeri gabonaegyezményt és az ukrán mezőgazdasági termékek elszállításának megint csak egyetlen módja van: a szárazföldi szállítás. Az úgynevezett szolidaritási folyosók tavalyi megnyitása után az Ukrajnával szomszédos öt ország hamar szembesült azzal, hogy a piaci viszonyok érvényesülnek és az olcsó ukrán gabona lenyomja a hazai termékek árát.

Erre több ország - közöttük Magyarország - azzal válaszolt, hogy megtiltotta az ukrán mezőgazdaság termékek behozatalát, ez viszont sérti az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Áthidaló megoldásként az a döntés született tavasszal, hogy szeptember 15-ig a kukorica, a búza, a repce és a napraforgómag vonatkozásában olyan korlátozásokat vezet be az EU, hogy ezek a termékek Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában csak tranzitként jelenhetnek meg és nem értékesíthetik őket. Az érintett országok szorgalmazzák ennek az intézkedésnek a meghosszabbítását, míg Ukrajna hallani sem akar erről.

Az Európai Parlamenti mezőgazdasági bizottsága előtt Janusz Wojciechowski agrárbiztos azt mondta, hogy véleménye szerint indokolt lenne ezt a jól működő intézkedést kiterjeszteni az év végéig. Hangsúlyozta azonban, hogy ez szigorúan az ő véleménye, nem tekinthető bizottsági álláspontnak, merthogy még nem született ilyen döntés. Nem véletlenül fogalmazott így a lengyel biztos, mert pár órával később már a saját szóvivője mondta azt: az Európai Bizottság álláspontja, hogy a korlátozó intézkedéseket szeptember 15-ig kell fenntartani. Új javaslatról nem tett említést a szóvivő, ez persze nem jelenti azt, hogy a következő két hétben nem is fog születni ilyen előterjesztés. Azt azonban tudni kell, hogy több nagy tagállam sem támogatna egy ilyen javaslatot, márpedig a végső szót majd az agrárminiszterek mondják ki, ha eléjük kerül az ügy.

Janusz Wojciechowskinak ebben a helyzetben mégis volt egy előremutató indítványa. Úgy véli, hogy egy új támogatási programot kellene indítani annak érdekében, hogy az ukrán cégek az árujukat el tudják juttatni valamelyik EU-s kikötőbe és ezzel ki tudnának lépni a világpiacra. Jelen körülmények között egy ilyen szállítási manőver olyan költséget jelent, amellyel már nem lehet gazdaságosan értékesíteni a mégoly olcsó ukrán gabonát sem. A javaslat szerint tonnánként 20 és 30 euró közötti összeget fizetne az EU a szállítmányozóknak. Az erre szánt keret 600 millió euró, amely az év végéig 20 millió tonna gabona elszállítását segítené elő.

Ezt a megoldást Ukrajna és az öt szomszédos ország is támogatná, csak az idő fogy vészesen. És ebben a helyzetben az nem vigasztalja az európai termelőket, hogy Ukrajnában rekordtermés volt, vagyis az eddigieknél is nagyobb mennyiségű áru keresi a piacát.