Miután kissé szürreális módon az EU a korábban vétóval fenyegető Orbán Viktor fizikai távolmaradásával végül úgy döntött, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával (és Moldovával is), a tagállamok a hétéves uniós költségvetés módosítását szerették volna elérni a brüsszeli EU-csúcson. Ezt azonban már valóban megakadályozta a magyar miniszterelnök, péntek reggeli rádióinterjúja szerint azért, mert

Ukrajna további támogatásával a magyarok pénzét a háború folytatására költenék.

A költségvetési módosításban valóban jelentős tétel az Ukrajnának szánt pénzeszköz, ezt azonban nem fegyverek vásárlására, hanem az ukrán állam működésére, a fizetésekre, a közműszolgáltatásokra, az iskolarendszer és az egészségügyi ellátás működtetésére kell fordítani. Mint ahogy ebben az évben is összesen 18 milliárd euró értékben biztosít az EU vissza nem térítendő támogatást Ukrajnának.

A tervek szerint a folytatásban ennél lényegesen kisebb mértékű segítséget ad az unió: négy évre 50 milliárd eurót, amelyből 17 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás és 33 milliárd euró a hitel, de nem csak ez van a csomagban. A tagállamok hosszas vitát folytattak az egyes tételekről, sok tárgyalási fordulót követően, az EUrologus információi szerint végül a tizedik változatot tekintették véglegesnek, amit Orbán aztán megint csak nem fogadott el. A csomagban az ukrán támogatáson kívül szerepel többek között az illegális migráció elleni küzdelem erősítésére, a megnövekedett kamatterhek ellensúlyozására, a versenyképesség javítása érdekében a stratégiai technológiák az európai platformjára, sőt, az egész javaslat nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatásának csökkentérése szánt összegek.

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát annak minden összetevőjében és prioritásában 26 állam- vagy kormányfő támogatja

- jelentette ki közleményében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Hozzátette, hogy a jövő év elején visszatérnek erre a kérdésre. Később azt is elmondta, ez azt jelenti, hogy január végén rendkívüli uniós csúcsot tartanak.

Ami a részleteket illeti: az Orbán által megvétózott terv kétmilliárd eurót tartalmaz a külső határok megvédésének erősítésére és 7,6 milliárd eurót a harmadik országok támogatására, amelyek az Európa felé tartó migránsokat tartják fel. Szintén lehetetlenné vált annak a 1,5 milliárd eurónak az allokálása, amely az európai védelmi kapacitások növelésére és a versenyképesség javítására szolgálnak. Elmarad azoknak az alapoknak a növelése, amelyek a természeti katasztrófák esetén nyújtanak segítséget a tagállamoknak. Egy külön 10 milliárdos alapot szánnak az “ismétlődő válságok, geopolitikai zavarok és bizonytalanság” miatt nehéz helyzetbe kerülő tagállamok támogatására. És kikerült például az az egyébként arányaiban nem túl jelentős tétel, amely miatt az Orbán-kormány korábban támadta a javaslatot: az uniós intézmények dolgozóinak, a jogszabályváltozások miatt kötelezően kifizetendő bérköltségek.

A vita leginkább akörül forgott, hogyan lehet minél kevesebb pótbefizetéssel, a meglévő források átcsoportosításával megvalósítani ezeket a terveket. Az utolsó megoldás szerint - az eredetileg javasolt 66 milliárd helyett - 21 milliárd eurót kellene befizetni.

Bár a magyar kormányfő ezt az egészet most blokkolta, abban bíznak a tagállamok, hogy egy hónap múlva sikerül átvinni a javaslatot. Ahogy egy unós diplomata fogalmazott, “két ilyen engedmény Orbán részéről sok lett volna egy csúcs alatt”.

Utóbbit támasztja alá, hogy bár konkrét lehetőségként beszélnek erről a tagállami vezetők, mégsem döntöttek egyelőre úgy, hogy a költségvetési módosítást vagy Ukrajna támogatását 26-os körben, Magyarország nélkül folytatják. Annyi azonban teljesen bizonyossá vált, hogy

Orbán Viktor ezen a téren magára maradt, egyetlen szövetségese sem akadt, aki legalább megértéssel fordult volna a magyar álláspont felé, még ha nem is támogatja azt.

A brüsszeli csúcs pénteki napirendjén többek között a migrációval kapcsolatos kérdések és a közel-keleti konfliktus áttekintése szerepel.