A Europe Elects nevű civil szervezet minden hónap elején közzéteszi a legfrissebb mandátumbecslését a júniusi EP-választásokra vonatkozóan. Módszertanukban egyrészt a közvélemény-kutatási adatokat, másrészt – ha frissebb – a tagállami választási eredményeket veszik figyelembe, s ezzel nagyon pontossággal meg tudják becsülni a lehetséges végeredményt.

A legújabb adatsorban a következő, figyelemre méltó információk szerepelnek:

• az Európai Néppárt folyamatosan növeli támogatóinak táborát;
• a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) és a Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ECR) hosszú idő óta először veszítettek népszerűségükből;
• jelentősen nőtt a szélsőbaloldal népszerűsége;
• a Demokratikus Koalíció mandátumainak felé elveszítheti, így csak két képviselőjük lesz, csakúgy, mint az újonc Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak vagy a Mi Hazánknak.

Az új adatsorban a legnagyobb változás, hogy egy hónap alatt a szélsőbaloldal hattal növelte képviselői helyeinek számára, ami azért még mindig csak 42 mandátumot jelent a 720 fős EP-ben. Ez az eredmény jelentős részben a német Sahra Wagenknecht újonnan alapított pártjának, a Sahra Wagenknecht Szövetségnek tudható be, amely egyből három képviselői székre tarthat igényt. Szintén említésre méltó a szélsőbaloldali táborban az olasz Sinistra Italiana, amely két képviselőt delegálhat.

Ami a nagy pártokat illeti: az Európai Néppárt egyenletesen bővülve 180 mandátumnál tart, míg a második helyen a szociáldemokraták állnak 140 székkel. A francia Marine Le Pen pártja, illetve a német AfD által dominált szélsőjobbos Identitás és Demokrácia tíz egymást követő hónapban növelte a támogatói arányát, de most két helyet veszítettek, így 91 mandátumnál járnak. A másik jobboldali párt, a nemzeti-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ahol az olasz kormányfő, Giorgia Meloni pártja, az Olaszország Fivérei, illetve a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság a két meghatározó erő) szintén veszteséget kénytelenek elkönyvelni, most egy mandátummal kevesebbük lenne, mint egy hónapja, ez 80 képviselőt jelent. Meg kell jegyezni, hogy Meloniék három, a PiS pedig két helyet buktak az előző hónapban.

Mindkét előbb említett európai pártcsoportosulás esetében el lehet játszani a gondolattal: mi lenne, ha a Fidesz csatlakozna hozzájuk, várhatóan 12 képviselővel. A különböző nyilatkozatokból egyértelmű, hogy az ID ajtaja nyitva áll a fideszesek előtt, míg az ECR esetében – ahová deklaráltan szeretne Orbán Viktor csatlakozni – feltétel lehet az Ukrajna-politika megváltoztatása, ez a csoport ugyanis keményen kiáll az ukránok mellett.

Erős pártnak számít az EP-ben a liberális Renew Europe, de valószínűleg ők lesznek a legnagyobb vesztesei a választásoknak: míg 2019-ben a 750 fős parlamentben 108 képviselőjük volt, most a 720 fős testületben 82 székben reménykedhetnek.

A Zöldek kicsit visszaerősödtek ebben a hónapban, két mandátumuk van pluszban, ez most 51 helyet jelent.

Mindez nem változtat azon, hogy az EP-t jelenleg is irányító informális koalíció, vagyis a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok összefogása 402 mandátumot hozna, amivel abszolút többségben vannak, különösen úgy, hogy bizonyos ügyekben a Zöldek támogatását is bírják.

Ami a magyar adatokat illeti, a 12 fideszes helyet – úgy tűnik – nem fenyegeti veszély, mellettük két-két mandátumot szerezhet a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk és a Momentum, egyet pedig a Fidesz listáján szereplő KDNP.