Még 2016-ban hozott határozatot az Európai Bizottság arról, hogy Írországot arra kötelezi, 13 milliárd eurónak megfelelő adókedvezményt követeljen vissza az Apple-től. A brüsszeli érvelés szerint az Apple-csoporthoz tartozó bizonyos társaságok 1991 és 2014 között Írország által nyújtott olyan adókedvezményekben részesültek, amelyek állami támogatásnak minősülnek. Ez ellen Írország és az érintett cégek fellebbezést nyújtottak be, majd 2020-ban az első fokon eljáró Európai Törvényszék meg is semmisítette a Bizottság határozatát, mondván, a Bizottság nem bizonyította kellőképpen az e társaságok számára biztosított szelektív előny fennállását. Erről mondta most ki az Európai Bíróság, hogy téves ítélet született, azt felülbírálva megsemmisítette az elsőfokú döntést, és helybenhagyták az eredeti határozatot.

A Bíróság elfogadta a Bizottság azon megközelítését, amely szerint az ír jognak a külföldi illetőségű társaságok adóztatásának kiszámítására vonatkozó releváns rendelkezése értelmében az ASI és az AOE írországi fióktelepeinek tevékenységeit nem az Apple-csoport más társaságainak tevékenységeivel – így például az egyesült államokbeli anyavállalattal –, hanem e társaságok egyéb jogalanyainak tevékenységeivel, nevezetesen az Írországon kívüli központi irodáikkal kellett volna összehasonlítani.

Másik ítéletében az Európai Bíróság helybenhagyta a Google-lal szemben kiszabott 2,4 milliárd eurós bírságot. Ezt a büntetést azzal az indokkal szabta ki a brüsszeli testület, hogy a Google visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben. Ez ellen a 2017-es brüsszeli döntés ellen a Google és anyacége, az Alphabet nyújtott be fellebbezést. Az első fokon eljáró Törvényszék ebben az ügyben már az Európai Bizottságnak adott igazat, a fellebbezések után került a Bíróság elé az ügy, s most jóváhagyták a korábbi döntést. Eszerint „a Google az általános keresésieredmény-oldalán előnyben részesítette saját ár-összehasonlító szolgáltatásának eredményeit a versengő ár-összehasonlító szolgáltatások eredményeihez képest”. A Google ugyanis a saját ár-összehasonlító szolgáltatásának keresési eredményeit első helyen jelenítette meg, „boxokban” kiemelve, valamint figyelemfelkeltő vizuális és szöveges információkkal ellátva. Ezzel szemben a versengő ár-összehasonlító szolgáltatások keresési eredményei csak egyszerű (kék link formájában megjelenő) generikus eredményekként jelentek meg, és emiatt – a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának eredményeivel szemben – a Google általános eredményoldalain a kiigazítási algoritmusok hátrasorolhatták ezeket.

A mostani döntések jogerősek.