Az európai háztartások 2022 és 2024 között 18%-kal csökkentették energiafelhasználásukat – jelentette ki Kadri Simson energiaügyi biztos a kollégiumi ülés utáni sajtótájékoztatón. Az EU orosz földgázfüggőségét is sikerült érdemben visszavágni: a 2021-ben 45%-os fosszilis orosz energia behozatalt 2023-ra 15%-ra csökkentette az Európai Unió. Azt is kiemelte, hogy 2024 augusztusának végére energiatározóit 90%-ra sikerült feltöltenie. Az EU azonban tovább növelné függetlenségét, és elkötelezett az orosz gázról való teljes lecsatlakozási folyamat mellett, amiben segíthet, hogy a megújuló energiahordozókra, így a szél- és a napenergiára való átállás újabb rekordokat döntött 2024 első félévében a korábbi évekhez képest.

Az Európai Energia Unió az Európai Bizottság 2015-ös kezdeményezése, amely az energiabiztonság, az integrált belső energiapiac, az energiahatékonyság, a szén-dioxid-mentes gazdaság, valamint a kutatás és innováció öt pillérére épül.

Az Energia Unió egyik legnagyobb célkitűzése, hogy 2030-ra 42,5%-ban megújuló energiát alkalmazzon, illetve hogy az energiaellátása képes legyen több lábon állni. Ebben történt is előrelépés, ugyanis 2024 júniusára Norvégia 34%-át, az USA pedig 18%-át biztosította az Unió gázimportjának. A csővezetéken érkező földgáz befogadására tizenkét új cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminált helyeztek üzembe, és hat bővítési projektet indítottak el az EU területén, amely várhatóan 2024 végére 70 milliárd köbméterrel növeli az EU LNG-import-kapacitását. A fő célkitűzés, hogy az Oroszországból hajón érkező cseppfolyósított földgáz behozatalát is mérsékeljék és korlátozzák.

Az energiareformokat és ellenálló képességet célzó támogatási alap (RRF) lehetővé tette, hogy a tagállamok 184 millió eurót tudjanak elkülöníteni az energiát célzó átalakításokra. A legnagyobb energiát érintő változás idén decemberre várható, amikor a tranzitra vonatkozó megállapodás lejár Ukrajna és Oroszország között. Az is elhangzott, hogy az EU várja a többi tagállam kooperációját, ahogy az Oroszországgal kötött energiaszerződések meghiúsítását is. Ez utóbbival kapcsolatban az EU két év haladékot ad azoknak az országoknak, amelyek a tengeri bejárat hiánya miatt nehezebben oldhatják meg a földgázellátásukat Oroszország nélkül.

A REPowerEU 2022-es kezdeményezése épp ezért a diverz fosszilis energia behozatalt célozza, és Ukrajna megsegítésére irányul – nemcsak az energiaellátás terén, hanem az infrastruktúra újjáépítésében is. Kadri Simson ezzel kapcsolatban azt emelte ki beszédében, hogy a tél közeledtével nem hagyhatja az Unió, hogy „ukrán barátai sötétben és hidegben” vészeljék át a következő időszakot, mert „a háború minden bizonnyal folytatódik”.