Tavaly október végén hozták nyilvánosságra az úgynevezett Niinistö-jelentést. Sauli Niinistö korábbi finn elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök tanácsadója arra a következtetésre jutott, hogy sürgősen szükség van Európa polgári és katonai felkészültségének javítására, tekintettel a növekvő biztonsági kihívásokra az egészségügy, a migráció, a technológiai biztonság, az éghajlat, a védelem vagy a gazdaság helyzete miatt. A jelentés rámutat, hogy a felkészültség nem csupán nemzeti felelősség, hanem közös európai törekvés, amely miatt erősebb szerepet kell biztosítani az Uniónak a tagállamok koordinálásában és támogatásában.

Erre alapozva döntött úgy az Európai Bizottság, hogy elindítja a Felkészültségi Unió stratégiáját, hogy

támogassa a tagállamokat, és javítsa Európa képességét az újonnan felmerülő fenyegetések megelőzésére és reagálására.

A Bizottság leszögezi, hogy az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. „A növekvő geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, a külföldi információk manipulációjától és beavatkozásától az éghajlatváltozásig és a növekvő természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia polgárai és a demokrácia és a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú társadalmi funkcióinak védelmére” – áll a dokumentumban.

Az anyag konkrétan 30 kulcsfontosságú intézkedést és egy részletes cselekvési tervet tartalmaz. Idetartozik például „minimális felkészültségi kritériumok kidolgozása” olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a kórházak, iskolák, közlekedés és távközlés. Elvárják a tagállamoktól, hogy gyakorlati intézkedések meghozatalára ösztönözzék a lakosságot,

például vészhelyzetben legalább 72 órán keresztül mindenki biztosítsa az alapvető készletek fenntartását.

Arra is felszólítják a kormányokat, hogy integrálják a felkészülési órákat az iskolai tantervekbe, és vezessenek be egy EU-felkészültségi napot. Rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatokat is kell tartani, egyesítve a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget, a biztonságiakat, az egészségügyi dolgozókat és a tűzoltókat.

Polgárainknak, tagállamainknak és vállalkozásainknak megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy fellépjenek egyrészt a válságok megelőzésére, másrészt a katasztrófa bekövetkeztekor történő gyors reagálásra. Az árvízi övezetben élő családoknak tudniuk kell, mit kell tenniük, ha a víz emelkedik. A korai figyelmeztető rendszerek megakadályozhatják, hogy az erdőtüzek által sújtott régiók értékes időt veszítsenek.

– fogalmazott Ursula von der Leyen elnök. A stratégia szerint a tagállamoknak vészhelyzeti protokollokat kell kidolgozniuk a vállalkozásokkal, hogy biztosítsák az alapvető anyagok, áruk és szolgáltatások gyors elérhetőségét, és a kritikus gyártósorok működését.

Ezt a munkát egy új, EU-s válságkoordinációs központ fogja összefogni, amely 2026 végén első alkalommal adja majd ki a kockázat- és fenyegetésértékelését. Egy uniós tisztviselő az EUrologusnak elmondta, a helyzetet nehezíti, hogy a tagállamok már rendelkeznek az előbbiekre vonatkozó eljárásokkal, hoztak elővigyázatossági intézkedéseket, kérték a lakosságot is a készletek felhalmozására, azonban ez a felkészültség nagyon eltérő szinteken van a különböző országokban.