Nagyot koppant a Trumpot megváltóként váró európai szélsőjobb

Valóságos lovaggá ütés volt az AfD társelnöke és kancellárjelöltje, Alice Weidel számára, hogy Elon Musk multimilliárdos és J. D. Vance amerikai alelnök is látványosan párbeszédre hívta. Mindenki úgy vélte: kölcsönös haszonnal járó, hosszú és szoros barátság köttetett.

Alig három hónappal később a német szélsőjobb számára már nehéz terhet jelentenek a washingtoni intézkedések. Weidel még saját pártja másik társelnökét is helyretette, aki megértést mutatott Trump vámjai iránt, szerinte ugyanis azokon nem gondolkodni kell, hanem meg kell előzni a kivetésüket (az általános büntetővám életbelépését az USA eltolta 90 nappal, de az autóipar már most érintett).

Gerold Otten, az AfD külpolitikáért felelős szóvivője egyenesen

„gazdaságpolitikai harakirinek”

nevezte Trump intézkedéseit.

A német populisták kettős játékba kezdtek: a gazdasági visszavetéstől, megszorításoktól tartó választóiknak kemény érdekérvényesítést igyekeznek mutatni, miközben a Fehér Háznak is kedvében próbálnak járni, és tárgyalópartnerül ajánlkoznak.

Az európai „tárgyalópartner” – vagy alkusz – szerepéért nagy a tolongás, de a legesélyesebbnek egyelőre Giorgia Meloni tűnik. Nemcsak azért, mert az olasz miniszterelnök számára helyzeti előnyt jelent gondosan felépített és következetes euroatlanti politikája, valamint Trumphoz és köréhez kötődő személyes jó viszonya, hanem azért is, mert ő az első európai politikus, aki az új vámok bejelentése után az Egyesült Államokba utazik. Marc Ferracci francia ipari és energetikai miniszter ki is akadt Melonira, mert a látogatás szerinte sérti az európai érdekek egységes képviseletét.

Az olasz kormányfőn mindenesetre nagy a nyomás, hogy az „America first” kormánynál érvényesítse Itália elsőbbségét – leginkább a húsipari vállalatok és a bortermelők érdekeit. Tavaly az olasz kereskedelmi többlet 39 milliárd euró volt az Egyesült Államokkal szemben, az élelmiszerexport pedig elérte a 8 milliárd eurót. Ezzel a németek után az olaszok a leginkább kiszolgáltatottak a vámoknak, Weidel után tehát Meloni reagált a legérzékenyebben a szigorításokra. Rómában is hintapolitikába kezdtek, hogy Trump és az olasz választók jóindulatát is megtartsák, miközben a koalíción belüli ukrán–orosz ellentétet is igyekeznek tompítani, amit az amerikai hajtűkanyar felnagyított. A Kijev-párti Meloni és a Moszkva mellett elkötelezett Matteo Salvini kerüli a megosztó témát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fehér házi kioktatása másutt is problémákat okoz. A lengyel ókonzervatív PiS is magyarázkodni kényszerül. Májusban elnökválasztást tartanak Lengyelországban, és az ellenzéki pártnak fontos lenne az államfői poszt újbóli megszerzése, hogy blokkolhassa Donald Tusk kormányának reformjait. Csakhogy a PIS jelöltje komoly hátrányba került azzal, hogy Trumpot tekinti szövetségesének, viszont nem tud magyarázatot adni Washington ukrajnai politikájára és arra, hogy az USA újabban az oroszok közép-európai befolyásának erősödését támogatja.

Trump-árva lett a holland szélsőjobboldali Geert Wilders, aki trumpiánus bevándorlásellenes programmal nyert választást Hollandiában. Wilders sokáig fennhangon osztotta Orbán Viktor véleményét, hogy Ukrajna támogatásával „Európa hülyéi vagyunk”. Csakhogy az Ipsos felmérése szerint Zelenszkij washingtoni látogatása óta nő a holland társadalom elköteleződése a közös európai védelmi terv és Kijev mellett. A márciusi adatok szerint a hollandok 71 százaléka Ukrajna-párti, és ha most tartanának választást, Wilders a korábban megszerzett 37 parlamenti helyből 7-et elveszítene.

A Marine Le Pent elítélő bírósági határozat után – Orbán Viktor mellett – Donald Trump volt az egyik leghangosabb támogatója a francia politikusnak. A szerelem azonban nem kölcsönös, Le Pen már a tavaly novemberi választások idején is igyekezett visszafogottan lelkesedni. A Nemzeti Tömörülés ugyanis néppártosodó („deradikalizálódó”) stratégiát követ, nem akarja elijeszteni a mérsékelt polgárokat, és tart attól, hogy Trump politikája a franciákat is szembefordítja a populizmussal. Különösen igaz ez Elon Musknak a közszférát romboló intézkedéseire – Franciaországban ez különösen taszítónak számít. De probléma van a náci karlendítésekkel is, ami miatt Le Pen pártja lemondta részvételét az amerikai konzervatívok seregszemléjén, a CPAC-en.

Az olaszokhoz hasonlóan a franciákat is érzékenyen érintik az élelmiszerexportra kivetett amerikai vámok. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Tömörülés saját utat és retorikát keres. Jean-Philippe Tanguy, Le Pen gazdasági tanácsadója így fogalmazott: „Donald Trump negatív fényben tünteti fel a populizmust, ez mérgező, és el kell határolódnunk tőle, el kell magyaráznunk, miben különbözünk.” A válaszuk az, hogy míg az amerikaiak „kaotikus” és súlyos gazdasági válsághoz vezető protekcionizmust javasolnak, a francia változat az „intelligens populizmus” stratégiáját követi. Ez nagyjából azt jelenti: használni a Trump-korszakból azt, ami hasznot hajt az európai szövetségesei számára, és messzire elkerülni mindent, amin rajtaveszthetnek.

Az osztrák közvéleményben már mérhető az elfordulás és a bizalomvesztés az Egyesült Államok új vezetésével szemben. A Gallup szerint az osztrákok 55 százaléka gondolja úgy, hogy Trump elnöksége fenyegetést jelent Európa számára, a megkérdezettek 59 százaléka pedig úgy véli: az Európai Uniónak függetlenednie kell az Egyesült Államok politikájától addig, amíg Donald Trump az elnök.

Hasonlóan hatott a Trump-adminisztráció hivatalba lépése a román társadalomra is. Az országban, ahol Alice Weidelhez és az AfD-hez hasonlóan szintén direkt kampánytámogatást kapott a szélsőjobboldal az Egyesült Államokból, a megkérdezettek 68 százaléka véli úgy: Donald Trump elnöksége negatív fordulatot hozhat az ország számára.

A nyitóképen Musk, Weidel, Trump, Putyin és Vance ellen tüntetők Berlinben. Fotó: AFP / David Gannon

_____

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!

Ez a cikk a PULSE-projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárult a Der Standard és a hotnews.ro.