A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Náci narratívával vádolják a fideszesek az őket bíráló finn EP-képviselőt, miközben a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője lenácizott egy német politikust és Deutsch Tamásnak is volt egy emlékezetes esete, amikor Gestapo-s módszerekkel vádolt egy másik német képviselőt.
Nagy többséggel, 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt az irányelvet, amely nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő üzleti gyakorlatokkal szemben. Az új szabályok értelmében ugyanis az EU-n belül ilyennek minősül, ezért tiltott lesz az úgynevezett zöldre festés, valamint a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítése.
Az Európai Parlament vitát tartott, ahol a decemberi Európai Tanács eseményeit összegezték, előkészülve a következő, februári találkozóra. A képviselők nem voltak elragadtatva attól, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd eurónyi befagyasztott EU-forrást Magyarország számára, és a hangulaton nem segített, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a vita elején távozott.
Pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – tudta meg az EUrologus Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőtől.
Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
A Fidesz is támogatta azt a javaslatot, amely a fogyatékkal élők EU-n belüli szabad mozgását könnyíti meg.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
Történelminek nevezte az általa indított petíciót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő. A kezdeményezés arra irányul, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint az alaptalan rágalomhadjárat addig tart, amíg "az uniós intézmények tele vannak az ilyen Sarvamaa-féle alakokkal”.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodást kötött az európai médiaszabadság-törvényről, amelynek célja egyebek közt az újságírók és forrásaik védelme, valamint a médiapiac kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá tétele. Az eredeti javaslatot meglehetősen felvizezték, a jogszabály betartását jórészt a tagállamokra bízzák, nemigen vannak szankciók, amelyekkel kikényszeríthető az előírások betartása.
Az úgynevezett platformmunkásoknak még várniuk kell, egyelőre nem lehetnek munkavállalók. Úgy tűnik, sikeres volt az érintett cégek lobbizása, több kormány – így a magyar is – a javaslat ellen fordult.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Utolsó körben több napon át tartó egyeztetések, de összességében közel hét éves eredménytelenség után végül elfogadták az új uniós migrációs törvényt.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
