A tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
Eltekintve attól, hogy Magyarország ismét kimaradt az uniós csúcson az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásból, nem történt izgalomra okot adó esemény Brüsszelben. A két naposra tervezett találkozó egy nap alatt véget ért.
Oroszország akár Magyarországra is fenyegetést jelenthet Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a világ nagy része osztja Magyarország “békepárti álláspontját”, az európai pozíció pedig “elszigetelt és tarthatatlan”.
Az ukrán elnök ugyan nem mondta ki Orbán Viktor nevét, nem említette konkrétan Magyarországot sem, de senki másra nem illik a leírás. Zelenszkij azt is megjegyezte: Európának módot kell találnia arra, hogy megakadályozzon hasonló blokkolást.
Megismétlődött a két héttel ezelőtti forgatókönyv, az EU-csúcson 26 vezető támogatásával adtak ki közös nyilatkozatot, a 27., Orbán Viktor nem vett részt ennek a dokumentumnak az elfogadásában.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utoljára két hete találkoztak a vezetők, akkor Ukrajna és Európa védelme volt a téma, most ezek kiegészülnek gazdasági ügyekkel. Ami nem változik: Magyarország nélkül fognak a tagállamok Ukrajna kapcsán nyilatkozatot elfogadni.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Az Európai Bizottság bemutatta az új európai védelemről szóló tervet és azokat a jogszabály-javaslatokat, amelyek révén 800 milliárd eurót lehet a védelmi iparba pumpálni. A cél: Putyin elrettentése.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, ahol ismét az egyik kiemelt téma Ukrajna lesz. A magyar kormány és uniós diplomaták is arra készülnek, hogy a közös állásfoglalást Magyarország nem fogadja majd el és – ahogy két héttel ezelőtt – a többi 26 tagállam ad ki majd egy nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan Magyarország blokkolja, hogy elkezdődjön az első két fejezet tárgyalása Ukrajna uniós csatlakozása felé vezető úton.
Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán-kormány teljesen lemondott a nekünk járó helyreállítási támogatásról.
Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.
A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.
Különös dolgok történtek Magyar Péter nevével az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumra került rá a neve, amelyet nem támogatott, a Fidesz azonban “kiszúrta” az előterjesztést. Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, aki szerint a rendkívüli EU-csúcs után elszántabban távoztak a résztvevők. Orbán Viktor egyedül maradt az Európai Tanácsban, amikor Ukrajna további támogatásáról volt szó, a magyar miniszterelnök szerint azonban az EU van elszigetelve, nem Magyarország. Az EU-csúcs után Orbán azt mondta, Ukrajna uniós tagságáról véleménynyilvánító szavazást tartanak – Magyarországon.
