A legtöbben megdöbbentünk azokon a tévés valóságshow-műsorokon, amelyekben kötelező feladványként szerepelt különféle rovarok, például sült sáskák elfogyasztása. Nos, a táplálkozás-szakértők szerint nincs ebben semmi kivetnivaló. Van, akinek jól jöhet, pontosabban jól eshet, mondjuk egy skorpióból készült leves – habár e halálos csípésű rovar előfordulása szerencsére nálunk elég ritka, ezért valószínűleg a drága különlegességek közé tartozna. A tárgyra térve: eléggé meglepő több brit lapnak (The Sunday Times, Daily Mail) azon híradása, miszerint hamarosan eurómilliókat költenek a táplálkozásunkért felelős uniós hivatalnokok arra, hogy ösztönözzék az átlagembereket a rovarok fogyasztására.

A hírt olvasva nekünk rögtön beugrott a sonka- és kolbászfüstölők átalakításának alprojektje, mondjuk cserebogárfüstölőkké – természetesen uniós pénzforrásból való támogatással. Brit értesülések szerint a részleges rovarevésre való áttérés terve pontosan 2,65 millió fontjába, cirka 818 millió forintjába kerül az európai közösség adófizető polgárainak. Ennyit ajánlott fel az Európai Bizottság a gasztroprojekt támogatására.

AP

Vajon milyen érvek szólnak amellett, hogy rovarevők legyünk? A komoly indokok elég sokat nyomnak a latban: először is a ránk leselkedő esetleges élelmiszerválság, majd a környezetvédelem problematikája jön számításba. Ezt követi a rovarok bőséges kínálata, kalcium- és fehérjegazdagsága, s alacsony zsírtartalma. Természetesen a vezető érv az olcsóságuk, könnyű hozzáférhetőségük. Persze egyelőre a biológiai egyensúly felbomlására senki sem gondol, pedig bőven vannak a madár- és állatvilágban rovarokkal táplálkozók.

A ránk váró „kulináris forradalom” egyik előkészítője, az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványok Ügynöksége (Food Standards Agency) azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja és határozza meg, miként lehet felhasználni a rovarokat népszerű élelemként. Egyébként a kutatási eredmények valóban a rovarok „fogyasztásának” hasznossága mellett szólnak: például a szöcske 20 százalék proteint, s csupán 6 százalék zsírt tartalmaz, míg ezzel szemben a darált hús zsírtartalma 18, proteinbősége pedig 24 százalék.

A szakértőknek azonban tovább kell kutatni, milyen fehérjéket tartalmaznak a különböző rovarok és a különféle allergiabetegeknek ajánlhatók-e táplálékként. A hollandiai Wageningen Egyetem professzora, Marcel Dicke elképzelhetőnek tartja, hogy 2020-ban már a szupermarketekben is vásárolhatunk majd rovarokat élelemként. Nassolhatjuk majd a selyemhernyó lárváját vagy „kiszolgált” méheket adhatunk hozzá mártásunkhoz. A tudós ezt azért is tartja lehetségesnek, mert úgy véli, még nem is olyan régen idegen volt számunkra például a sushi fogyasztása, ma pedig hozzátartozik az európai éttermek és otthonok kedvelt fogásaihoz.
Talán nem veszi senki sem rossz néven, de egyelőre eltekintünk attól, hogy közreadjuk a csúszómászók receptkülönlegességeit.