Az igazán sikeres krimik nyomozói, felügyelői általában érdekes, karizmatikus egyéniségek, akik sokszor nagyobb hatással vannak az olvasóra, mint a bűntény maga. Poirot hiúsága, rendmániája, no és kifejezett ínyencsége; Colombo ballonkabátja és „zacskós kajái”, vagy a füstbe burkolt zseni, Sherlock Holmes háziasszonyának, Mrs. Hudson-nek a gondoskodása ugyancsak fontos része minden történetnek. Maigret felügyelő étkezési és ivási szokásairól volt már szó rovatunkban, ezúttal három másik ismert, mai rendőrfelügyelő gasztronómiai hátterét mutatjuk be. Nem meglepő módon ketten is olaszok.

Brunetti és a velencei tradíciók

Összeállításunk legnépszerűbb tagja minden bizonnyal a velencei Brunetti felügyelő, aki a Donna Leon álnéven alkotó, eléggé titkolódzó amerikai írónőnek köszönheti létét. A Brunetti sorozatnak három főszereplője van, a felügyelő, Velence és az evés. A vonzó Guido életében ugyanis igen fontos szerepet töltenek be az étkezések. Általában csinos felesége, Paula készíti el az ebédet és a vacsorát, de Brunetti is figyelemmel kíséri a piac kínálatát, időnként haza is szállít néhány friss alapanyagot. Hogy mi kerül a Brunetti család asztalára, azt a máig élő velencei tradíciók mellett az adott évszakra jellemző zöldségek és húsok határozzák meg. Mivel világhírű sorozatról van szó, a felügyelő által kedvelt éttermek is népszerűek a rajongók körében és már létezik Brunetti szakácskönyv is. A recepteket Donna Leon egy barátnője, Roberta Pianaro állította össze, az írónővel közösen tesztelve azokat. A 90 étel között találhatunk articsókát, sertésragut, sütőtökös raviolit és csokoládétortát is. A jó kávé és az étkezés utáni grappa szabadon választható, de erősen javasolt.

Montalbano és a tészta

Nem egy humorzsák, olykor éppen hogy megkeseredettnek tűnik a gasztro rendőrség szicíliai tagja, Montalbano felügyelő. Andrea Camilleri könyveinek hőse kettős hommage, nevével egy spanyol krimiíró, Montalban előtt tiszteleg, míg személyisége Maigret felügyelőnek állít emléket. A különösebben kimódolt módszerek nélkül, megérzéseire hallgatva nyomozó Montalbano ugyan nem házas, de rendelkezik egy csodás bejárónővel. Adelina és a felügyelő ritkán találkoznak, ám Montalbanot minden nap valami tipikus szicíliai finomság várja este tengerparti házában.

Salvo Montalbano szeret egyedül enni, élvezi az Adelina által elkészített fogások meglepetéseit, de ha kell, maga is hajlandó főzni. A menün értelemszerűen rengeteg tengeri herkentyű szerepel, sok zöldséggel, tésztával. A felügyelő egyik kedvence a Pasta alla Norma, a klasszikus paradicsomos, padlizsános tészta. Montalbano felügyelő már nemcsak az olasz tévében tűnt fel, hanem a hazai csatornákon is. Mi ugyan nem kopasznak képzeltük, de hozza a figurát, és enni a legnagyobb kétségek között is jól tud.

Wolfe, az evés megszállottja

Rex Stout könyvei magyarul már csak antikváriumban kaphatók, pedig megérdemelnék a megjelenést. A gigászi méretű Nero Wolfe magánnyomozónak két szerelme van: az orchideák és az evés. Életét szigorú napirend szerint éli, reggeli után felnéz kicsit a virágokhoz, délután ismét. Étkezés közben tilos megzavarni és minden egyes reggeli, ebéd és vacsora megtervezése komoly feladat, amelyet saját, bennlakó séfjével, Fritzzel közösen végez el. Az eddig említett nyomozók jó, de egyszerű ízléséhez képest Wolfe igazi gourmet, akit nem lehet akármivel boldoggá tenni, gyakorlatilag egy fine dining éttermet üzemeltet fedele alatt.

Reggelire például sonkát, fekete vajjal és sherryvel elkészített tojást fogyaszt, majd kakukkfűmézzel meglocsolt palacsintával zárja az étkezést. Ha vendégek is érkeznek, ami nagyon ritka, mert Wolfe utál mindenkit a virágokon kívül, a magánnyomozó és a séf még a szokásosnál is őrültebben viselkednek. Aztán persze csalódnak a vendégek ízlésében, és megmarad nekik, mondjuk, a csodálatos töltött kacsa. Természetesen Rex Stout könyvei alapján is készült szakácskönyv, amelyben számos emlékezetes Wolfe étkezés fogásai szerepelnek, például a párolt bárány lábszár, vagy a csirkebecsinált galuskával. Filmen Wolfe nem olyan kövér, mint amilyennek az olvasmányok sugallják, de enni ugyanúgy szeret és a Fritzzel való veszekedés sem maradhat el.

Recept

Pasta alla Norma

Hozzávalók (4-6 adag)

450-500 gramm rövid csőtészta vagy csavart tészta (de lehet spagetti is)
3 szép nagy padlizsán
olíva olaj, durvaszemű só
liszt
500 gramm paradicsom
3 duci gerezd fokhagyma
1 közepes vörös hagyma
6-8 bazsalikomlevél
200 gramm sós ricotta sajt 

i1.squidoocdn.com

A padlizsános, paradicsomos tészta klasszikus szicíliai fogás. A névadója, Bellini 1831-ben bemutatott Norma című operája nyomán, Nino Mattoglio színházi producer. Vágjuk fel a padlizsánokat hosszában, szórjuk meg sóval, majd hagyjuk állni, hogy kicsapódjon belőlük a kesernyés nedv. Ha kellőképpen kiizzadták magukat a padlizsánok, mossuk le őket folyóvíz alatt, és vágjuk ujjnyi vastag szeletekre. Majd iktassunk be nekik újabb pihenést, hogy teljesen megszáradjanak.

Készítsük el a szószt: a felaprított hagymát és a fokhagymát süssük meg az olajban, tegyük hozzá a paradicsomot némi sóval és borssal, főzzük körülbelül 20 percig, dobjunk bele két-három bazsalikomlevelet is. Ha már kezd jól besűrűsödni, húzzuk le a tűzről és mixerrel pépesítsük, majd még 5 percre tegyük vissza és forraljuk össze. (Paradicsomkonzervet vagy kész szószt használva mindez természetesen sokkal rövidebb ideig tart, csak fel kell melegítenünk, s kicsit összeforralni. Viszont ez a derék szicíliai felügyelő szemében felérhet egy bűncselekménnyel.)

A padlizsánszeleteket papírtörlővel még itassuk fel, aztán forgassuk lisztbe és süssük át hirtelen egy kiolajozott serpenyőben mindkét oldalukon körülbelül 2 percig. Közben tegyük oda a vizet a tésztának, és ha forr, a csomagoláson feltűntetett ideig főzzük meg. Ha friss tésztával dolgozunk, vigyázzunk, hogy mindenképpen al dante – fogkemény – maradjon.

Ha minden kész, szűrjük le a tésztát. Tegyük egy nagy edénybe, először keverjük össze alaposan a durvára morzsolt ricotta sajttal. Majd öntsük rá a paradicsomszószt, utána pedig jöhetnek rá a padlizsánszeletek. Tépkedjünk a tetejére bazsalikom leveleket, kicsit forgassuk össze, és tálaljuk azon frissiben.