Állandóan fogyókúrázunk, folyton egészségesen akarunk táplálkozni, és fájó szívvel mondunk le jobbnál jobb ételekről. Aztán felcsillan a szemünk, ha rehabilitálják valamely kedvencünket.  A tészta az elsők között szokott kiesni a szénhidrátoktól rettegők menüjéből – tudtuk meg a táplálkozástani szakértő Vági Zsolttól.Nem éppen paleósoknak való a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet  munkatársának a véleménye, mi szerint némi odafigyeléssel és józan önmérséklettel akár a diétázók étrendjébe is helyet kaphat a tészta. A korszerű táplálkozástudományi irányelvek hazai és világviszonylatban is változatlanul a szénhidrátokat teszik meg a táplálkozási piramis aljának, egészen pontosan a bevitt táplálék 58%-át, átlagosan 300-400 grammot javasolnak szénhidrátok formájában elfogyasztani. Meglepő, de hazánkban a rendszeres, napi fogyasztásra szánt, nagy szénhidráttartalmú gabonafélék fogyasztási mennyisége még mindig nem érte el a kívánatos szintet.

soosteszta

Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy milyen formában kerülnek be ezek a szervezetbe: egyszerű, gyorsan felszívódó, vagy lassan beépülő, komplex szénhidrátok formájában. Az előzőtől – a finomított cukorral az élen – joggal tartózkodunk, az utóbbit azonban nem hogy ne hagyjuk el, de tegyük étkezéseink alappillérévé, javasolta a szakértő a minap a Chefparade főzőiskolában tartott Soós-féle eltésztásító bemutatón. Innentől kezdve persze lehet mondani, hogy minden szentnek...

A sok egymásnak ellentmondó információból az ember bizony nehezen hámozza ki, mit szabad és mit érdemes enni, ha jót akar magának. Glikémiás index, koleszterin, durum, tojás, csupa olyan kérdés, amiről az egészségtudatos ember elmereng mielőtt nekiáll egy tányér tésztának.

Most akkor egészséges a tészta vagy sem? Vági Zsolt azt mondja, olyan hogy egészséges étel, nem létezik, csak: egészséges étrend. Egyrészt szinte minden beépíthető a helyes táplálkozásba – csak figyeljünk oda a mennyiségekre (szárazon kimérve napi 7,5-8,5 dekagramm tészta), és kompenzáljunk, ha esetleg kicsit felborultak az arányok. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a nagy szénhidráttartalma miatt kerülendőnek tartott tészta energiatartalma valójában gyakran elenyészik a feltétek energiatartalma mellett – gondoljunk csak a zsíros túróval, tejföllel, sajttal, szalonnával vagy éppen cukros dióval tálalt fogásokra.

Tíz deka nyers tészta kb. 350 kcal, főzés után mérve körülbelül 100–200 kcal. Mindezek ellenére a dietetikus szerint nem érdemes lemondanunk egy jó túrós csuszáról sem, hogy aztán hetekig csak azon stresszeljük magunkat, inkább próbáljunk az adaggal mérsékletet tanúsítani, és a nap hátralévő részében jobban odafigyelni, mit és mennyit eszünk. Megengedő ez a hozzáállás, és határozottan új irányokat mutat a tészta eddig gyakran senyvedő szerelmeseinek.

A másik fontos kérdés, mit válasszunk: tojásos vagy tojásmentes készítményt. Valójában bármelyik jó döntés lehet. A tojásmentes készítményekkel nem fenyeget a koleszterin – ez sokaknak lehet szempont. Minél több azonban a tészta tojástartalma, annál nagyobb a fehérje- és zsír-, valamint karotin-, B1- és B2-vitamin-tartalma is – ennél fogva sokkal komplexebb megoldást kínál.

A Soós tészta rendezvényén nem csak tévhiteket oszlatgattak, de számos hasznos főzési tanáccsal is szolgáltak. Hargitai György mesterszakács egy meglepő fortély megosztásával kezdte az okítást: megtudtuk, hogy a tésztát a rizshez hasonlóan is meg lehet főzni! Ehhez a tészta fajtájától függően 1,5-2,5 szeres vizet forralunk, enyhén megsózzuk, a tésztát beleszórjuk. Letakarjuk, kis lángon kb. 5 percig, pontosabban addig főzzük, míg a lé el nem párolog róla. Ekkor megkeverjük, a fedele alá egy duplán hajtogatott konyharuhát fektetünk, s a tésztát így hagyjuk, hogy a gőzben kb. 5 perc alatt teljesen megpuhuljon. 1-2 evőkanál olajjal összekeverjük, és tálalhatjuk is, még leszűrni se kell.

Természetesen nem csak beszéltünk a tésztákról, meg is kóstoltuk őket – a legváltozatosabb formákban. Készítettünk klasszikus magyar fogásokat, izgalmas olasz és szuperzöldséges ázsiai ételeket. A bemutatón részt vevő társaság kedvence egyértelműen a csípős csirkés metélt thai módra volt, mely nagyon könnyen elkészíthető, nagyon finom étel.

Csípős csirkés metélt thai módra

Hozzávalók (4 személyre):

40 dkg 4 tojásos rövidmetélt vagy 8 tojásos boglyás metélt
só
4 gerezd fokhagyma
2-3 centi friss gyömbér
2 közepes vöröshagyma (póré is jó)
2-3 sárgarépa
40 dkg csirkemellfilé
5 evőkanál olaj
2 tojás
1 kis chili paprika 
1 csapott kiskanál currypor
3 evőkanál enyhén sós, sötét szójaszósz

Elkészítés:

A metéltet enyhén sós vízben kifőzzük, leszűrjük, lecsöpögtetjük. A zöldségeket megtisztítjuk, a fokhagymát présen átnyomjuk, a gyömbért finomra aprítjuk, a hagymát félkarikákra vágjuk, a répát vékonyan fölszeleteljük.

A húst 1 centis kockákra vagy kis csíkokra vágjuk.

chefparade

Az olajat egy nagy serpenyőben – még jobb, ha wokban – megforrósítjuk, a hagymát és a répát rádobjuk, nagy lángon 3-4 percig pirítjuk.

A húst hozzáadjuk, 3-4 percig tovább sütjük, a vége felé a fokhagymával és a gyömbérrel fűszerezzük. Sóval ízesítjük, majd a felvert tojást ráöntjük.

Kevergetve kocsonyásodásig sütjük, azután a metéltet is hozzáadjuk. Nagy lángon, lapátkanállal folytonosan forgatva megforrósítjuk. Közben a felaprított chilivel, a curryporral és a szójaszósszal fűszerezzük. 2-3 perc elteltével tálalhatjuk is.

( A bemutatón  mokkáskanálnyi Erős Pistával  váltották ki a chilipaprikát, de mi ezt még akkor sem pártolnánk,ha maga a nagytekintélyű Wang mester javasolná. Maximális engedményünk legfeljebb a chilipor - a szerk. megjegyzése.)