szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Fogadjunk, sok férfi álma, hogy neje őnagysága felszólítsa, a lehető legrövidebb idő alatt igyon meg pár doboz sört, mert szükség lenne a konyhában a göngyölegre.

Ráadásul az élvezetek fokozódhatnak, mert szófogadó sörissza cserében az egyik kedvenc süteményét kapja. Mindjárt kivételezettnek is érezheti magát, nem kell mostanság adventi vásárokban vacogva sorban állnia, hogy hozzá jusson az édes-illatos vásárfiához, ami egyébként évszaktól független mindenkori kurrens mindenféle sokadalmakban. Igen, ez a dorongos fánk, avagy botra tekercs. Leginkább kürtőskalács.
Odahaza eléggé macerás megcsinálni. Nem mintha annyira bonyolult lenne a kelt tészta receptje. Éppenséggel az alkalmatosság hiányzik a "kürtősséghez".
Wikipedia
Tetszenek kapiskálni, hogy kerül az üres sörös doboz a sütőbe? Kiolajozott alufóliával burkolva kiválóan helyettesíti a kürtőskalácssütő fát, vagy dorongot. A szofisztikált technológiát és a receptet  itt  találjuk, és bónuszként kürtős történet is:  
"A kürtőskalács jellegzetes székelyföldi sütemény, mely úgy készül, hogy fahengerre kelt tésztát tekernek, faszén parázs fölött barnára sütik, majd cukorba, diós cukorba, fahéjas cukorba, kakaós cukorba, stb. forgatják. Nevét a kályhacsőről (kürtő) kapta, ezért nem helyes a kürtöskalács elnevezés (rövid ö-vel). Régebben főként ünnepi alkalmakra (esküvő, keresztelő) készítették. Jelenleg sokféle változata van, legnépszerűbbek a hagyományos cukormázas mellett a diós, kókuszos, fahéjas. Édes ízű, kelt tésztából készült kalácskülönlegesség. Készítésénél vékonyra nyújtott, finom kelt tésztából mintegy 2 cm széles csíkokat vágnak, és ezt a tésztaszalagot kürtőskalácssütő fára, dorongra tekerik fel úgy, hogy a tésztacsíkok széle egymásra tapad és egybesül.  Miután aranybarna színűre sült,meghempergetik ízlés szerint dióban, fahéjban,  kókuszreszelékben. A nyílt tűzhely parazsánál sült, fa hengerekre tekert kalács receptje és készítési  technológiája feltehetőleg, 1690 után német nyelvterületről került a magyarokhoz, amikor az erdélyi fejedelmi udvarban magyarra fordították Rumpolt 1581-ben íródott  szakácskönyvét. 1725- ben már kürtőskalács néven rögzítette több magyar nyelvű írás is. Más területeken nevezték még dorongos fánknak, botra tekercsnek is. Ezek az  elnevezések nem mások, mint a német Baumkuchen fordításai. Először Erdélyben, a székelyeknél honosodott meg. Illetve Magyar elnevezése, a  kürtőskalács is azon a tájegységen alakult ki. A már kész tészta formája hasonlít a füstelvezetőre, amit a székelyek kürtőnek neveznek. Korabeli Kolozsvári feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a kürtőskalácsot a XVIII.  században Erdély nagyvárosaiban már gyakran sütötték.  A XIX. században Erdély területén tökéletesítették azt a sütési technológiát, amit napjainkban az eredeti kürtőskalács receptjének tartunk."  
 
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!