szerző:
K.G.
Tetszett a cikk?

Ha Csehországot és Magyarországot összehasonlítjuk, látjuk, hogy előbbi ugyan kisebb hazánknál 15 ezer négyzetkilométerrel, viszont közel 1 millióval több lakosa van. Nem is olyan számottevő különbség. Viszont ha a két ország sörpiacát vetjük össze, ahogy mondani szokás: ég és föld a különbség. A "királyi sör" viszont most a mi paklinkba került.

A csehek 19 millió hektoliter fölötti mennyiségben főznek sört – ez nagyjából háromszorosa a hazai termelésnek. A cseheknél az egy főre jutó sörfogyasztás az utóbbi huszonöt évben 166 (Magyarországon100) liter/évről visszaesett 140 (Magyarországon 64) liter/évre.

A privatizáció előtt Csehországban 63 (Magyarországon 7) sörgyár működött. Miközben nálunk a sörgyárak – az egy pécsi és a rövid tündöklés után bezárt monori kivételével – multinacionális cégek kezébe kerültek, addig Csehországban a gyárak – sörgyár alatt 20 ezer/hl/év termelés fölötti üzemeket értünk – csak kisebb része került a söróriások kezébe, igaz ezzel együtt is a termelés több mint kétharmada főtt ezeknek a gyáraknak az üstjeiben. Magyarországon a gyárak közül bezárták a nagykanizsait és a komáromit. A négy nagy gyár tulajdonosai – 2016-ban az AB-Inbev (Kőbánya), a Heineken (Martfű és Sopron) valamint a Moolson&Coors (Bőcs) – kezében nagyjából hasonló arányban a piac mintegy 90 százaléka összpontosul.

A fenti számok is mutatják, hogy milyen hatalmas az eltérés a két sörpiac között. Míg itthon 5 sörgyár működik, Csehországban 47, és ahogy említettük ezek többsége független gyár, vagy valamelyik nagyobb cseh tulajdonú sörgyári csoport – Lobkowicz, PMS Přerov – része. Ezeknek az üzemeknek mindegyike legalább ötféle sört gyárt, így könnyű kiszámolni, hogy a fogyasztó kegyeiért több mint 300 különféle sör vetélkedik. És akkor még nem is tettünk említést a kis sörfőzdékről, amelyek a 20 ezer hl/év mennyiséget meg nem haladó üzemek.  

Míg Magyarországon 1994-ben a kis sörfőzdék száma meghaladta a 300-at, addig Csehországban mindössze tucatnyi főzde működött – mint a brnói Pegas, vagy a prágai Novomestsky Pivovar. Itthon a kisüzemek száma rohamosan csökkent, 2008-ban alig érte el a 30-at, ez idő alatt Csehországban a számuk 80-ra nőtt. A 100-at 2010-ben érték el és 2016-ra meglett a 300-adik kis főzde is.

Jan Šurán a Českomoravského svazu minipivovarů (Cseh-morva Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete) elnöke úgy véli, hogy a fejlődés töretlen marad és 2020-ra akár meg is duplázódhat(!) a kis sörfőzdék száma.

A kicsik elszaporodása az amerikai sörforradalom következménye, melynek köszönhetően feltámasztottak és ismét megkezdték néhány tradicionális sörtípus, főleg ale-k gyártását. Az ilyen típusú sörök készítésével – már csak az eladható mennyiség miatt sem –nem törődtek a nagy gyárak, viszont a házi és kisüzemi sörfőzők elsőrangú terepe lett.

A cseh kisüzemek többsége évi 1000-1500 hektoliteres kapacitású, és jellemzően saját vendéglátóhelyeiken mérik ki az általuk főzött sört. Palackozni inkább a nagyobb kapacitású főzdék szoktak, ők azonban már szélesebb körben terítik termékeiket.

©

A cseh házi, gerilla, a kisüzemi főzők választéka meglehetősen széles a tradicionális cseh sörök mellett készítenek erős sörspecialitásokat, mint például a bak és a duplabak sörök, vagy széles választékban – IPA, porter, stout, stb. – felsőerjesztésű söröket, főznek búza és rozs sört is, de nem riadnak vissza a gyümölcsös sörök főzésétől sem.

Jó néhány független sörgyár is próbálkozik a szortiment szélesítésével, de a multicégekre ez alig jellemző. Többnyire beérik a klasszikus típusokkal. A výčepní, ležák, speciál szentháromságán nem lépnek túl, kínálatukat a tízes, a tizenegyes, a tizenkettes világos és barna jelentik, ritkán nyitnak a specialitások, mint például az ünnepi vagy a szűretlen sörök irányába.

Ezt láthatjuk most, amikor a Heineken – az általa birtokolt – Krušovice söreit vezeti be a magyar piacra. A három hazai multi közül eddig egyedül a Heineken nem forgalmazott a magyar piacon cseh sörmárkát, holott több gyárnak, így Brno-i Starobrnonak is, tulajdonosa. A krušovicei söröket eddig a Liquid Gold forgalmazta, de a borsodiak nagy sikere a világos Staropramen hazai gyártásával illetve félbarna és a szűretlen importjával, arra sarkallta a menedzsmentet, hogy lépjen. Egyelőre nincs szó a hazai gyártásról, de a saját cseh sör pozíciójának megerősítéséről annál inkább. Első körben a Krušovice Světlé és a Krušovice Černé forgalmazását kezdik meg hordós, palackos és dobozos kiszerelésben.

Mindkét sör az úgynevezett výčepní sörök kategóriájába tartozik, alkoholtartalmuk 3,8% és 10° Balling fokosak. A palackos kiszerelés bolti ára 200 forint alatt marad – ígérik a Heinekennél. Így az is kiderült, hogy abba a piaci szegmensbe pozícionálják a Krušovice söröket, amely a legtöbb fogyasztót vonzza, de amelyben a legsűrűbb a mezőny, vagyis a Soproni, a Borsodi, az Arany Ászok és elsősorban a Kozel fogyasztóit kell elcsábítani a „királyi cseh sör” jelszavával.

De mitől királyi a Krušovice söre?

Nos azért, mert tulajdonos Jiři Birka 1583-ben nem másnak, mint II. Rudolfnak adta el az üzemet, aki nemcsak cseh és magyar király, de német-római császár is volt. Gyanítjuk a császár nem volt jelen a vásárlásnál, de meglett az alapja annak, hogy a gyár termékein máig használják a „Královský Pivovar”, vagyis „Királyi Sörgyár” megjelölést.

A sörgyár igen megszenvedte a harmincéves háborút (1618-1648), többször kiitták készleteit, kifosztották és egy alkalommal fel is gyújtották, de valószínűleg igen sörkedvelő nép lakhat errefelé, mert mindig sikerült rendbe hozni és a gyártást újra indítani.

1685-től a gyár a Valdštejn család, majd 1731-től a Furstenberkek tulajdona. Ez utóbbiak mindig figyelemmel voltak a gyár állapotára. Egészen az 1947-es államosításig a környék közkedvelt söre volt a krušovicei – de nagyobb ismertségre ekkor még nem tett szert.

A szocializmus idején a Központi Cseh Sörgyárak trösztjéhez, majd a Velké Popovice Állami Vállalathoz tartozott, egészen a 1993-as privatizációig. Az ezt követő felújítások és a kapacitás növekedés eredményeképpen a sörgyár kiemelkedett a helyi ismertségből és országos márkává vált. Sörértékesítése először 1997-ben lépte át az 1 millió hektoliteres határt. A sörgyárat 2007-ben vásárolta meg a Heineken és a „Královský Krušovice” azóta Csehország vezető sörei közé emelkedett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Akár 20 fok is lehet ma, ha felszáll a köd

Akár 20 fok is lehet ma, ha felszáll a köd

A 86 éves Sophia Loren ismét főszerepben – kijött az új filmjének előzetese

A 86 éves Sophia Loren ismét főszerepben – kijött az új filmjének előzetese

Tagadta a bűnösségét a férfi, aki megpróbált megerőszakolni egy nőt a VII. kerületben

Tagadta a bűnösségét a férfi, aki megpróbált megerőszakolni egy nőt a VII. kerületben