A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatója szerint a kormány olyan megállapodásra törekszik a Magyar Bnakszövetséggel (bankszövetség), amely egyebek mellett megoldást nyújt a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euróalapú hitelezés helyreállítását, ugyanakkor a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást. 

A bankszövetség azt már korábban kinyilvánította, hogy a bankok nem ellenzik az euróalapú hitelezés helyreállítását, hiszen korábban is amellett voltak, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek közül az euróhitelt meg kellene tartani. 

Gyuris Dániel, a bankszövetség elnökségi tagja a javaslat további elemeiről az MTI-nek úgy vélekedett: "a bankok eddig is, külön megállapodás nélkül is jelentős állampapír állományt tartottak a mérlegeikben, és a kkv szektort is számottevő eszközökkel finanszírozták. A bankok nyitottak a kkv szektor finanszírozásának tovább erősítésére, amihez nagy segítséget jelenthetne, ha az állam ösztönzőket adna. Ezek nem feltétlenül direkt eszközök, ilyen ösztönző lehet a Garantiqua erősödő szerepvállalása is".

A lakáshitelesek problémájának megoldására kidolgozott javaslatcsomag fő elemeiről már megállapodtak a bankok a kormánnyal, most már a részletek kidolgozása folyik. Az MTI információi szerint a csomag akár már a jövő héten a kormány elé kerülhet. Az egyeztetések várhatóan az utolsó pillanatig folytatódnak. 

A javaslatcsomag egyik eleme szerint a devizaalapú lakáshitelek esetében meghatároznának egy, a törlesztőrészlet számításánál alkalmazott árfolyamsávot, ami három-négy évig lenne érvényes. Annál gyengébb árfolyam esetén egy külön, forintban vezetett gyűjtőszámlán gyűlne a tartozás, ha pedig a forint a kijelölt árfolyamszintnél erősebb szintet érne el svájci frankkal, illetve az euróval szemben, a tartozás mérséklődne. Az elszámolásra az időszak végén kerülne sor. Gyuris az MTI-nek megerősítette, hogy az adósnak a felhalmozódott egyenlegre BUBOR + 2 százalékpont kamatot kellene fizetnie a jelenlegi tervek szerint. A konstrukciót minden lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné.

Akin ez a megoldás nem segít, piaci alapon, a bankkal együttműködve megpróbálhatja eladni a lakását, és egy összegben visszafizetni a tartozását. "Jelenleg részét képezi a megállapodásnak a kamattámogatott hitel, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához kaphatnának a vásárlók. Ezzel elkerülhető, hogy az adósnak áron alul kelljen eladnia az ingatlanát, ami az adósoknak és az ingatlanpiacnak is fontos érdeke" - ismertette Gyuris Dániel. Az adóst lakbértámogatással ösztönöznék arra, hogy lezárja hitelszerződését, ennek részleteit még egyeztetik. 

"Az ingatlan értékét meghaladó adósságot várhatóan a bankok vállalják át az adósoktól, abban az esetben, ha az adós élethelyzete és anyagi lehetőségei alapján olyan megoldást választanak a bankkal közösen, amelynek ez az átvállalás része. Ennek az átvállalásnak igen bonyolult technikai vonatkozásai vannak, amelyek részletei szintén kidolgozás alatt állnak" - közölte Gyuris Dániel. 

Annak érdekében, hogy a kilakoltatási moratórium feloldásával ne zuhanjanak az ingatlanárak, várhatóan értékesítési kontingenst vezetnek be, ami negyedévekre bontva fogja korlátozni az értékesíthető lakások arányát. "Ez az arány nem fogja meghaladni a 10 százalékot. A vetítési alap az egyéni helyzetek megoldása során a bankokhoz kerülő lakások száma" - közölte a bankszövetség elnökségi tagja. 

Akik nem tudják eladni ingatlanjukat - például, mert az ingatlan nem forgalomképes vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott -, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, s a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe, szigorú feltételekkel, amelyeket a kormány állapít majd meg. 

A kamattámogatás és a bérlakásprogram költségei az állami szerepvállalás nagyságától függnek. A bérlakásprogram költsége egyes szakértők szerint nem haladja majd meg a 20 milliárd forintot, az is volt a cél, hogy a piac újraindítása minél kisebb állami tehertétellel járjon. A bankok Gyuris Dániel szerint az egyes megoldások kapcsán más-más mértékű áldozatot vállalnak, költségeik minden esetben több elemből fognak összeállni, s "áldozatvállalásuk" mértéke szektorszinten elérheti a százmilliárdos nagyságrendet.