szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hamarosan indulnak a hazai áramszolgáltatók úgynevezett okosmérési kísérleti projektjei; a tesztek eredményei alapján dől el, hogy Magyarország milyen szabályozási és üzleti modellel tegyen eleget annak az uniós elvárásnak, mely szerint 2020-ra a háztartások mintegy 80 százalékában a szolgáltató és a felhasználó közötti kommunikációt lehetővé tévő fogyasztásmérés lehetőségét (azaz okosmérést) kell biztosítani - írta a Világgazdaság.

A lap szerint a szolgáltatókat kissé noszogatni kell e kísérletekre, mert néhány év alatt úgy kell együtt hatalmas pénzt - modellszámítások alapján akár közel 250 milliárd forintot is - befektetniük, hogy annak kevés közvetlen hasznát látják. Ilyen haszon lehet a mérőleolvasás költségeinek csökkentése, a nem fizető fogyasztók könnyebb kikapcsolása vagy korlátozása. Nemzetgazdasági szinten remélhető előny a kisebb szén-dioxid-kibocsátás, feltéve, ha az okosmérés segít az áramfelhasználás csökkenésében, illetve a megújuló alapú áramtermelésnek a villamosenergia-rendszerbe történő hatékony integrálásában. A fogyasztók oldalán az okosmérés közvetlen haszna a takarékoskodás segítése.

A szolgáltatók részéről komoly ellenérv, hogy a hazai áramfelhasználás jelentős részét képviselő ipari felhasználók fogyasztását már egyébként is távleolvasással mérik, a lakosságnál pedig kisebb az érdemi megtakarítás lehetősége. Ugyanakkor Magyarországon az áram- és gázfogyasztás mérésére együttvéve több mint tízmillió okosmérőt kellene felszerelni.

A jelenlegi megoldás
HVG Archív
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!