A szakszervezetek és a nyugdíjasok által szorongatott lengyel kormánypárt a jelek szerint kihátrál a fájdalmas reformlépések mögül – írja a Financial Times. Az egyre népszerűtlenebb baloldali kormány - a Demokratikus Baloldali Szövetség – két tűz közé került. A takarékossági program felbőszítette a szakszervezeteket, a nyugdíjasokat és a szociális juttatásokban részesülőket, akiknek a zsebére megy a költségcsökkentés. Az IMF, a közgazdászok és nem utolsó sorban a befektetők - akik a tetemes államadósság nagy részét finanszírozzák - viszont arra figyelmeztetnek, hogy Lengyelország Európa Argentínája lehet, ha nem tesz valamit sürgősen a deficit fékentartása és a nagyvonalú szociális juttatások megkurtítása érdekében – vélekedik James Arnold, a BBC kommentátora.

A hasonlat kissé eltúlzott, de nem teljesen alaptalan. A lengyel kormány is adócsökkentéseket hajtott végre anélkül, hogy mérsékelte volna a kiadásokat. Ez a nagyvonalúság megengedhető volt a kilencvenes évek végén, amikor a lengyel gazdaság évi 7 százalékkal növekedett, a külföldi működőtőke pedig dőlt befelé az országba. Az új évezredben azonban a növekedés 1 százalékra lassult és a tavalyi fellendülés után is alig éri el a 3 százalékot. A költségvetés hiányát, amely már a GDP 5,3 százalékára rúg, működőtőke helyett ma már eladósodásból finanszírozza az ország. Az államadósság idén megközelíti a GDP 60 százalékát. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a zloty sorozatosan újabb mélypontokra zuhan az euróval szemben, a kötvénykereskedők pedig szabadulni szeretnének a lengyel állampapíroktól.

A kivezető út Jerzy Hauser gazdasági miniszter 32 milliárd zlotys (6,8 milliárd eurós) megtakarítási programja lenne – vélekedik a Financial Times. A takarékossági programot azonban - amelyet hat hónapos vita és számos csonkítás után sikerült keresztülerőltetni a parlamenten - a 2005-ös parlamenti választások utánra halasztották. A nők nyugdíjkorhatárát is csak 2009 és 2014 között fogják emelni, a korai nyugdíjazással is igyekeznek bővíteni a munkahelyek számát a 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő országban. Miközben halasztódik a megtakarítási program, a kormány kénytelen újabb kötelezettségeket magára vállalni. A bányászok sztrájkfenyegetése újabb állami támogatást harcolt ki a veszteséges iparágnak, csakúgy, mint a vasutasoknak a karácsony előtti munkabeszüntetés.

A minden oldalról szorongatott, erőtlen lengyel kormánynak egyetlen esélye van arra, hogy bármilyen reformot végrehajtson: ha a közvélemény-kutatásokban egyre jobban szereplő konzervatív pártoktól - elsősorban az Állampolgári Platform-tól (PO) - kap támogatást. A konzervatívok viszont kétszer megfontolják, támogassák-e a jelenlegi kormány jövőbeni takarékossági programját, hiszen ha 2005-ben hatalomra jutnak, saját programjukkal tudnak előrukkolni.