Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A lej megerősítésétől a befektetők bizalmának növekedését és pénzügyi stabilitást várják – közölte Mihail Tanasescu pénzügyminiszter, aki úgy véli, hogy az erős lej az euró előfutára lesz Romániában, és a bevezetésére egy év is elegendő lesz. A miniszteri beszámolóból az is kiderült, hogy az erős lej körülbelül öt eurót ér majd. Az infláció 2003-ra fokozatosan csökkent, tavaly év végén már csak 14 százalékos volt, azonban év végén mégis be kellett vezetni az egymillió lejes bankót. A Román Nemzeti Bank (BNR) ráadásul épp azért bocsátotta ki a bankjegyet, mert az erős lej tervét elhalasztotta a kormány. A jegybank szeretné idén egyszámjegyűre csökkenteni a pénzromlást, hogy jövőre éves szinten hét százalékos legyen.
A nullátlanított lej bevezetése nem lesz olcsó mulatság, de teljes egészében a BNR állja a költségeket - közölte Adrian Vasilescu, a jegybank tanácsadója. Valamennyi bankjegysorozatot le kell cserélni, és a váltópénzt muszáj lesz fémből veretni. Az új pénzek alakját és színét a nemzeti bank igazgatótanácsa határozza meg. Az új bankjegyeken csak történelmi és kulturális szempontból jelentős személyiségek arcképei lesznek, politikusok nem kerülnek a bankókra – tette hozzá. Román piaci elemzők azonban úgy vélik, pozitív kihatásai miatt érdemes vállalni a döntést. Jó példa erre Lengyelország, ahol a hasonló nullátlanítási reformnak sikerült visszaszorítania az inflációt.
Jelenleg Románia az egyetlen olyan EU-aspiráns állam, ahol még mindig ötszámjegyű értékekkel fejezik ki, hogy mennyit ér a nemzeti valuta a dollárhoz, az euróhoz vagy a fonthoz képest. Hasonló monetáris helyzetben van a török gazdaság is. Az ott élők még a lejnél is több nullával számolják a lírát, de az ankarai kormány is pénzreformot fontolgat.
A végrehajtó hatalom tétovázását jól mutatja, hogy az erős lej bevezetésének ötlete december végén bukkant fel ismét. Akkor még nem lehetet tudni, három vagy négy nullától szabadítják meg a lejt. Négy számjegy eltüntetésével másfelől nehezebben birkózik meg a lakosság, mert három nullát elhagyva könnyebb volna a gyenge lejt erősre átszámítani. Bár az is igaz, hogy 2005 végéig a kétféle pénzrendszer párhuzamosan érvényben marad. Ami még a lakosságnak gondot okoz: mindenki elszokott attól, hogy 5-10-20 lejesekkel, vagy az 1990 után teljesen elértéktelenedő, csak elvileg létező váltópénzzel, a banival számoljon. Az erős lej bevezetése után óhatatlanul ismét szükség lesz az 50 banis és egylejes érmékre, valamint a 20, 50 és 100 lejes bankókra, mert a soknullásra kerekített árak értelmüket vesztik. A döntés nyomán újra hétköznapi forgalomba kerülő pénzegységek eddig szinte csak virtuálisan, a Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek könyvelési rendszereiben léteztek.
Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a pénzreform több volt szocialista ország gazdaságát tette rendbe, „mi is ilyen megfontolásból hajtjuk végre”. A döntés liberális kritikusai szerint azonban húsz-huszonöt évig tartó, legalább hét százalékos gazdasági növekedés tenné lehetővé, hogy ne legyen szükség újabb "áldozati nemzedékre". Csak ilyen méretű tartós növekedés tudná egyensúlyba hozni a gazdaságot, nem pedig a lej- csodaszernek tekintett - egyszerű nullátlanítása.
A nullátlanított lej bevezetése nem lesz olcsó mulatság, de teljes egészében a BNR állja a költségeket - közölte Adrian Vasilescu, a jegybank tanácsadója. Valamennyi bankjegysorozatot le kell cserélni, és a váltópénzt muszáj lesz fémből veretni. Az új pénzek alakját és színét a nemzeti bank igazgatótanácsa határozza meg. Az új bankjegyeken csak történelmi és kulturális szempontból jelentős személyiségek arcképei lesznek, politikusok nem kerülnek a bankókra – tette hozzá. Román piaci elemzők azonban úgy vélik, pozitív kihatásai miatt érdemes vállalni a döntést. Jó példa erre Lengyelország, ahol a hasonló nullátlanítási reformnak sikerült visszaszorítania az inflációt.
Jelenleg Románia az egyetlen olyan EU-aspiráns állam, ahol még mindig ötszámjegyű értékekkel fejezik ki, hogy mennyit ér a nemzeti valuta a dollárhoz, az euróhoz vagy a fonthoz képest. Hasonló monetáris helyzetben van a török gazdaság is. Az ott élők még a lejnél is több nullával számolják a lírát, de az ankarai kormány is pénzreformot fontolgat.
A végrehajtó hatalom tétovázását jól mutatja, hogy az erős lej bevezetésének ötlete december végén bukkant fel ismét. Akkor még nem lehetet tudni, három vagy négy nullától szabadítják meg a lejt. Négy számjegy eltüntetésével másfelől nehezebben birkózik meg a lakosság, mert három nullát elhagyva könnyebb volna a gyenge lejt erősre átszámítani. Bár az is igaz, hogy 2005 végéig a kétféle pénzrendszer párhuzamosan érvényben marad. Ami még a lakosságnak gondot okoz: mindenki elszokott attól, hogy 5-10-20 lejesekkel, vagy az 1990 után teljesen elértéktelenedő, csak elvileg létező váltópénzzel, a banival számoljon. Az erős lej bevezetése után óhatatlanul ismét szükség lesz az 50 banis és egylejes érmékre, valamint a 20, 50 és 100 lejes bankókra, mert a soknullásra kerekített árak értelmüket vesztik. A döntés nyomán újra hétköznapi forgalomba kerülő pénzegységek eddig szinte csak virtuálisan, a Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek könyvelési rendszereiben léteztek.
Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a pénzreform több volt szocialista ország gazdaságát tette rendbe, „mi is ilyen megfontolásból hajtjuk végre”. A döntés liberális kritikusai szerint azonban húsz-huszonöt évig tartó, legalább hét százalékos gazdasági növekedés tenné lehetővé, hogy ne legyen szükség újabb "áldozati nemzedékre". Csak ilyen méretű tartós növekedés tudná egyensúlyba hozni a gazdaságot, nem pedig a lej- csodaszernek tekintett - egyszerű nullátlanítása.
