A második helyen a zairei államfő, Mobuto Sese Seko áll, aki állítólag 5 milliárd dollárt lopott a 100 dolláros egy főre jutó GDP-t felmutató országban. Az eltulajdonított összeg 40 százalékát teszi ki annak a 12 milliárd dollárnak, amelyet az afrikai ország Mobuto uralkodásának 12 éve alatt segélyként kapott külföldről – írja a BBC. A politikai hatalommal társuló egyéni kapzsiság a legszegényebbeket fosztotta meg az életben maradáshoz szükséges közszolgáltatásoktól. Az emiatti elkeseredettség erőszakhoz vezetett – mondta a Transparency International elnöke, Peter Eigen.

Hadüzenet a tolvajoknak

Mind az ENSZ, mind az Afrikai Nemzetek Szervezete a közelmúltban egyezményt írt alá, amely megkönnyíti a korrupt politikusok megbuktatását és az ellopott vagyonok visszaszerzését, például Nigéria számára, amelyet Sani Abacha elnök 2-5 milliárd dollártól szabadított meg. Svájc együttműködést ígért a bankjaiban lapuló 500 millió dollár visszajuttatásához, a Londonba menekített több mint egy milliárd dollár sorsa még kérdéses.

A hozzánk térben legközelebb álló garázda Szlobodan Milosevics, Jugoszlávia egykori diktátora, aki 11 év alatt 1 millárd dollárnyi állami vagyont alakított magánvagyonává, amivel a nemzetközi korrupciós listán az előkelő ötödik helyen végzett.

Aktív "rablók"

Amíg a Transparency International listája már halott vagy elüldözött diktátorok bűneit sorolja, a Global Witness nevű nemzetközi civil szervezet továbbmegy és saját államkincstáraikat fosztogató, hivatalban lévő politikusokat nevez meg. Angola elnöke, José Eduardo Dos Santos óriási összegeket tart külföldi bankszámlákon, Egyenlítői Guinea elnöke, Teodor Obiang pedig az olajjövedelmek összegét államtitoknak nevezi és az olajtársaságok befizetéseit Washingtonban tartja, saját bankszámláján. Nurszultán Nazarbajev kazah elnök, miközben egy riválisát akarta besározni, véletlenül nyilvánoságra hozta, hogy az állami vagyonból 1 milliárd dollár külföldön van.

Lesújtó vélemény az EU-tagjelöltek korruptságáról

Friss jelentésében a Transparency International rámutat: az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó tíz ország legtöbbjében elterjedtebb jelenség a korrupció, mint azt az Európai Bizottság érzékeli. Ha a korrupció elleni jogi és intézményes biztosítékokat nézzük, úgy a tagjelöltek nem nevezhetők érettnek az EU-csatlakozásra - véli a TI. A szervezet szerint a helyzet az EU-belépés után sem fog javulni, mivel az unió maga is híján van egy korrupció-ellenes "védőruhának". A csatlakozó államokban elsősorban a politikai pártok finanszírozása zavaros. A legtöbb országban nincs hatályban olyan törvény, amely kötelezné a pártokat annak közlésére, hogy az egyes adományokat kitől is kapták. Ez a hiányosság mindazonáltal elmondható Ausztriáról, Finnországról és Spanyolországról is.