A magyar állam egy 1981-ben kötött, rádiólokációs felderítő rendszer szállításáról és üzembe helyezéséről szóló szerződés nem teljesítése miatt tartozik Líbiának. A nyolcvanas évek elején a Technika Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a líbiai állammal arról, hogy három magyar cég, a Magyar Optikai Művek, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára, valamint a Videoton katonai lehallgató-zavaró rendszereket értékesít - mintegy 300 millió dollár értékben. A vételár 15 százalékát, 44,8 millió dollárt a líbiaiak előlegként még a szállítások megkezdése előtt kifizették. A magyar állam úgy „keveredett bele” bele az ügyletbe, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) garanciát adott a vételárelőleg visszafizetésére, amennyiben a magyar vállalatok mégsem szállítanának Líbiának.



A szerződés – máig nem tisztázott okok miatt – végül nem teljesült, a líbiai adósság ügye pedig a rendszerváltást követően átkerült az ÁPV Rt. asztalára. Az állami vagyonkezelő 1999 tavaszán tárgyalásokba kezdett az akkor 60 millió dollárt követelő Líbiával, és az összeget végül a Réczicza-White and Case nemzetközi ügyvédi iroda, az MNB és az ÁPV Rt. szakembereiből álló tárgyalócsapatnak sikerült 28 millió dollárra lealkudni.



A kormány szerdai ülésén az Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetértésével jóváhagyta, hogy az ÁPV Rt. és Líbia megkösse a 2002. áprilisában, még az előző kormány idején Faragó Csaba, az ÁPV Rt akkori vezérigazgatója által parafált egyezségi megállapodást a MNB-vel szemben igénybejelentés alatt álló bankgaranciák felszabadítása érdekében. A megállapodásban szereplő 28 millió dollár átutalásával a Magyar Köztársaság mentesül minden további kötelezettség alól – közölte a Pénzügyminisztérium.