Tetszett a cikk?

Londoni elemzők kissé csalódottan vették tudomásul, hogy Magyarország 2005-től egy százalékról fél százalékra lassítja az államháztartási hiány csökkentésének ütemét.

Magyarország 2005-ben és a további években a korábban tervezett 1 százalék helyett csupán 0,5 százalékkal fogja csökkenteni a GDP-hez viszonyított államháztartási hiányt – mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter, amikor pénteken londoni elemzőkkel találkozott a brit fővárosban.

A pénzügyminiszter a lassítást azzal indokolta, hogy a drasztikus kiadáscsökkentés nehezítené a gazdaság helyzetét, ártana a kormány népszerűségének és politikai kockázattal járhat. Mindez egy zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen hangzott el, állítja a Dow Jones hírügynökség.

Draskovics hozzátette, hogy az idei, GDP-arányosan 4,6 százalékos deficitcél továbbra is áll, ebben nincs kompromisszum. Magyarország nem siet az euróövezet előszobájának számító európai átváltási mechanizmusba (ERM-II.), és nem nevezett meg semmiféle céldátumot - idézte a hírügynökség Draskovicsot.

A pénzügyminiszter által kitűzött cél nem tűnik túl ambíciózusnak. mondta a hvg.hu-nak Papp Zsolt, az ABN Amro elemzője. Ő Draskovics szavaiból azt vette ki, hogy az ERM II-höz Magyarország legkorábban 2008-ban, az eurózónához pedig 2010-ben csatlakozhat.A beszélgetésből az is kitűnt, hogy a kabinetnek egyenlőre nincsen átfogó stratégiája az államháztartás és ezen belül az egészségügy reformjára. A program részleteire vonatkozó kérdésekre adott válaszok meglehetősen általánosak voltak – mondta Papp.Mindezt az Európai Központi Bank valószínűleg úgy fogja értelmezni, hogy Magyarország még nem felkészült az ERM II-höz történő csatlakozási tárgyalások megkezdésére, tette hozzá az elemző.

Ahhoz, hogy a középeurópai csatlakozó országok versenyképesek tudjanak maradni az unióban, a költségvetési hiányt a GDP 1,5-2 százalékára kellene csökkenteni. Ez tenné ugyanis lehetővé azokat az adócsökkentésket, amelyek az újonnan csatlakozó országokba vonzhatja a működő tőkét. A sikertörténetként emlegetett Írország az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején költségbetési többletet ért el, ez tette lehetővé a nagyvolumenű tőkebevonást - emlékeztetett Papp Zsolt.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!