A nemzetközi tőkeallokációs folyamatok annál komolyabban hatottak. Arról van szó, hogy a nemzetközi szintű befektetéseket kezelő professzionális befektetők régiókban, gazdasági térségekben gondolkodnak, nem csak egy-egy ország helyzetét vizsgálják a befektetési döntéseik meghozatalakor.

A régiós devizák (szlovák-, cseh korona, lengyel zloty, török líra) trendjeiket tekintve együtt mozognak. A különböző kamatszintek, az eltérő árfolyam mechanizmusok persze árnyalják a képet, de az alapvető irányok jórészt azonosak. Ez jól látszott a csütörtöki devizapiaci eseményeken, amikor azt tapasztalhattuk, hogy a török alapkamat csökkentése - és ezzel együtt a jegybank devizapiaci intervenciója – hatására a líra, a lengyel belpolitikai feszültségnek „köszönhetően” a zloty is gyengült. Ezzel együtt mozogva mindkét korona és a forint is vesztett értékéből a vezető devizákhoz képest.

A devizapiaci szakértők véleménye szinte egyöntetű volt abban a tekintetben, hogy a gyengülés mögött egy amerikai illetőségű befektetési bank pozíciózárásai voltak. Tehát egy szereplő képes volt gyors lefolyását tekintve jelentős mértékben gyengíteni a régió devizáit. Ebből két különböző következtetést vontak le a piaci szereplők. Először is a spekulatív tőke, amely a korábbi erősödést idézte elő, korántsem olyan nagy mennyiségű, mint gondolták, másodszor pedig a relatív kisebb pozíciók felszámolása is jelentős árfolyamgyengülést képes előidézni.

A hazai piacon a hét elején még az a nézet uralkodott, hogy a március 14-15 napi MNB szünnap a külföldiek részére lehetővé teszi, hogy további erősödés mellett a forint kilépjen a sávból, de erre péntekre – az előző napi gyengülés után – már igen kevesen láttak komoly esélyt.

Jelentős változások voltak a héten. A csütörtöki felfelé módosított GDP (2004: 4 százalék) adat nem hatott a piacra, míg a regionális devizák mozgásai gyengítették a forintot. Itt történt a fentiekben említett hirtelen mozgás, amely meglepte a kereskedőket és megbízóikat egyaránt.

Pénteken a februári inflációs adat szintén pozitív meglepetést okozott, mivel az elemzői várakozással (3,8 százalék) szemben éves szinten 3,2 százalék volt a pénzromlás üteme. A 2005 januárjára vonatkozó külkereskedelmi mérleg adata – mely szintén pénteken jelent meg - már nem volt pozitív hír, mivel a tavalyi évvel összehasonlítva romlott az egyenleg az import dinamikus emelkedése mellett. Az adat önmagában még nem tragikus, feltéve, hogy az import a beruházások felfutásához kapcsolódó termékek behozatala miatt futott fel. Amennyiben a belső (lakossági) fogyasztás a növekedés motorja, akkor már sötétebb a kép.

Visszatérve a forint árfolyamában látott kisebb korrekcióhoz azt mondhatjuk, hogy a jövőben egy-két százalékkal gyengébb szintek mellett nagyobb volatilitást fog mutatni a hazai fizetőeszköz, de ez még nem az a – az általunk többször említett – gyengülés, amely alapjaiban átrendezné a piaci viszonyokat.

Ajánlásunk ennek megfelelően a további kivárás, hiszen a nagy volatilitás a devizapiaci magas tőkeáttétel miatt költséges a befektetők számára. A külföldi devizákban (EUR, USD) denominált instrumentumok vétele továbbra is szerepel ajánlásunkban.

Az állampapír piacon töretlen a hozamok csökkenésének trendje. Hosszú idő után gyakorlatilag vízszintessé vált a hozamgörbe, ami jelentős spekulációs nyomásra utal.

A vízszintes görbe viszont azt is jelenti, hogy a korábbi ajánlások alapján vett és sikeres befektetést jelentő rövid futamidejű állampapírokat már nem érdemes vásárolni, ma a tartás jobb eredményt hozhat. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy várakozásaink szerint lehet egy korrekció, amikor már érdemes lesz a hosszabb lejáratokat preferálni. Ennek lassan eljön az ideje, mivel a következő adatok megjelenéséhez kapcsolódhat a korrekció:

- A folyó fizetési mérleg adata március 31-én jön ki. Eddig a negyedik negyedéves adat nem ismert, a görgetett 12 havi (2003 IV.-2004.II. ) 9 százalék feletti adatokat mutat, a 2004 negyedik negyedéve sem lehet jobb. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát nem a külkereskedelmi mérleg (az javul!), hanem a szolgáltatások egyenlege okozza.

- Államháztartási hiány EUROSTAT módszerrel készült adata március közepén jelenik meg. A kormány szerint ez 5,2 százalék, míg az MNB 6 százalékra teszi. Valószínűleg a kettő között lesz valahol, de ez mindenképpen rossz, bár a piac számít rá.

- Államháztartási hiány 2005. I. negyedév.: 2005.04.04-04.07 között jelenik meg. Van egy ún. hiánylefutási terv, amit januárban határoztak meg januárra, az első negyedévre, illetve 2005 egészére. Nagy az esély arra, hogy az első negyedéves adat rosszabb lesz, mint amit előre jeleztek.

Ezen szempontok figyelembe vételével ajánlásunk a rövid (0- év) lejáratok tartását, illetve a hosszabb lejáratok (1-15 év) eladását tartalmazza.

A BÉT-en meglehetősen szélsőséges mozgásokat hozott a hét. A hét eleji optimista hangulatban emelkedő részvényárak péntekre már visszatértek az előző heti szintekre, miközben sok vállalati hír jelent meg, amelyek mind-mind képesek voltak akár jelentős ármozgásokat is generálni.

Természetesen mi a fundamentumokat tekintjük a részvények árait meghatározó tényezőnek, így azt mondhatjuk, hogy ma már a BÉT részvényei megértek az eladásra. Az áremelkedés nem indokolható a fundamentumok hasonló mértékű javulásával, bár tény, hogy ezek is javuló tendenciát mutatnak.

Egy esetleges európai kamatemelés is elapaszthatja a régióba érkező nagy mennyiségű tőke forrását, de arra ma még nem kell számítani, hogy a külföldi befektetők pánikszerű eladásokba kezdenek. Várakozásaink szerint a volatilitás fokozódása mellett az árak lassú eróziója következhet be, hiszen a nagyobb eladók tömeges eladásai nem valószínűek, de a hazai szereplők befektetései nem képesek a jelenlegi szinteket fenntartani.

- Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: tartás,

- 1 év felett: eladás

- Vállalati kötvények:

eladás

- Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

- Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: eladás

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele