Lakást venni vagy építeni?

Évekre szóló és sorsokat befolyásoló döntés, hogy mi magunk építsük-e fel a család új házát, vagy inkább válasszuk az otthonteremtés gyorsabb, kevésbé fárasztó módját: a készlakás-vásárlást. A lakásvásárlás mellett szól például az, hogy a helyszínt tekintve, méretben, minőségben zavarba ejtően bőséges a választék, így végigböngészve a széles skálájú kínálati palettát egy-két hónap alatt bárki találhat kedvére valót, na és a pénztárcája vastagságához illőt.

Igaz, aki a maga elképzelései, kényelme szerint szeretné álmai otthonát felépíteni, gyakran azzal érvel: az általa tető alá hozott ház anyagában, külső megjelenésében, belső anyag- és térkialakításában is az ő ízlését tükrözi. Míg a piacon kínált vállalkozói lakások többsége szériában, az egyes lakásfejlesztő cégek „profitszerzési rátája”, semmint a vevői igények figyelembe vételével épül.

A garancia sem gyógyír

Ugyancsak ez utóbbi megoldás elleni érv, hogy a kész lakás többnyire zsákbamacska a leendő tulajdonos számára: a jó minőségűnek meghirdetett új lakóingatlanról félévnyi-esztendőnyi használat után gyakorta kiderül: rozsdásodik a fürdőszoba-szerelvény, nem megfelelő a társasházi lakás hang- és hőszigetelése, felfagyott a terasz burkolata. Vagyis korántsem olyan jó minőségű, mint ahogy azt a lakásfejlesztő cég az árban érvényesítette.

A bajokra az sem jelent gyógyírt, hogy a vállalkozói piacon vett új lakásra, családi házra hároméves a jótállás. Azaz az új tulajdonos a kulcsrakész lakóingatlan átvételétől számított három évig kérheti az eladó cégtől a hibák ingyenes kijavítását. A különböző panaszfórumokhoz való „futkosás”, majd az esetleges, a hosszú bírósági procedúra idejére prolongált bosszankodás túlságosan megkeserítheti a család mindennapi életét.

Ezzel szemben a saját tervek alapján, a maguk választotta anyagokkal megvalósított otthonban ilyen probléma nem jelentkezhet. Ha esetleg az építtető mégis rosszul választ ki az egy-egy gépészeti, burkolati, vagy egyéb kisebb beépíthető elemet, a hiba jelentkezésekor azonnal kicseréltetheti.

Kódolt költségek

Persze nem „fenékig tejfel” a család ízlése szerint megtervezett otthon felépítése sem, és bizony kemény fába vágja a fejszéjét, aki vállalkozik rá. Nemcsak elegendő pénz, hanem kitartás, idő és sok-sok türelem kell addig, míg a tervezéstől az alapozáson át a lakhatási engedélyig eljut valaki. Az akár egy-két évet is igénybe vevő építkezés során ugyanis az említett, a hozzá nem értés és a költségek visszafogása miatti nem megfelelő termékválasztás mellett nagyobb „bakik” ebben az esetben is előfordulhatnak, ha valaki nem elég körültekintő.

Például a házat kivitelező szakemberek kiválasztásakor, vagy ha a szakembert kihagyva, a takarékosság szándékával némely fontos részfeladatot a család maga szeretne kalákában elvégezni. Ez gyakran kontármunkát eredményez, amely utólag jelentős összeget húzhat ki a „vállalkozó szellemű” házépítő zsebéből. Szintén sokba kerülhet, ha a házépítés során nem tartják be az építésügyi hatósági előírásokat.

Sem a kivitelezői, sem a tervezői díjon sem ajánlatos spórolni, mert a spórolás visszaüthet: a rossz statika, a nem megfelelően kiválasztott házépítési (gépészeti, elektromos vezetékek, tetőszigetelő) anyagok kiváltása utólag többet vihet el a családi konyháról, mintha az építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítését, a beépítendő anyagok kiválasztását és a lakóingatlan kivitelezését erre jogosult szakemberre bízták volna. A házépítés ugyanis igen bonyolult feladat, s aki kellő szakértelem és ismeret híján fog bele, annak a legapróbb részletekre is oda kell figyelni.

Mennyibe kerül egy négyzetméter?

S hogy a költségek tekintetében a vásárlás, vagy a saját építkezés-e a kifizetőbb, s hogy nyerhetünk-e a saját építkezésen a vásárolt lakásár ellenében? Valószínűleg jócskán, hiszen például, ha már van telkünk, amelyre felépíthető a családi otthon, „csak” a felépítmény felhúzása kerül pénzbe. Emellett nem kell megfizetni a vállalkozói beruházású lakások esetében a fejlesztő cég által felszámított vállalkozói nyereséget, amelyet nehéz megbecsülni. Támpont egyrészt a piacon kínált vállalkozói lakások ára, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) költségbecslési módszere lehet.

A fővárosban jelenleg helytől, minőségtől függően 250 ezer és 1,4 millió forint között, míg vidéken 220 és 450 ezer forint között szóródik a vállalkozói beruházásban épült új építésű lakások négyzetméterára. A KSH pedig a lakásépítési költségeknél 28-féle lakástípus építési költségét aktualizálja a vizsgált időszak átlagának megfelelő munkabéreivel és anyagáraival. A 28-féle fajlagos építési költségnek az adott időszakban felépített (használatbavételi engedélyt kapott) lakások alapterületével súlyozott átlaga jelenti az épített lakások 1 négyzetméterre jutó tényleges, áfa nélküli átlagköltségét. A legfrissebb adat 2004-es, akkor 147 ezer forint volt egy négyzetméternyi ház felépítése. Ez jóval alacsonyabb, mint az új lakások átlagos négyzetméterára, ám még hozzá kell érteni a telek értékét, amely méretétől és helyétől függően növeli az összköltséget.