HVG

A decemberi gázszámlával együtt egy kérdőívet is kézhez kapnak a gázfogyasztó háztartások, amelynek kitöltésével gyakorlatilag arról nyilatkoznak, hogy január 1-je után részesülhetnek-e ártámogatásban. A Csillag István minisztersége idején kialakított, fogyasztáshoz kapcsolt - ezáltal minden háztartást szubvencionáló - tömbtarifarendszert ugyanis gyökeresen új szisztéma váltja fel, amelynek Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter szerint az a lényege, hogy "ne a gázt támogassuk, hanem a rászorultság alapján az embereket". A kétségkívül hangzatos ideológia ellenére a miniszter sajtókommünikéjében is felbukkan egy másik, az előbbinél nyomósabb érv, amely szerint "a konvergenciaprogramból adódóan 100 milliárd forint áll rendelkezésre" e célra, vagyis a költségvetési stabilizáció ennél nagyvonalúbb támogatást nem tesz lehetővé. Összehasonlításul: az idén megközelítőleg nettó 160 milliárd megy el közpénzekből a lakossági gázárak támogatására.

HVG

A támogatások megnyirbálásával és átfazonírozásával a központi költségvetés alapos spórolást hajt végre. A lakossági szubvenció alapja ugyanis a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötött megállapodás, amelynek értelmében a költségvetés, bányajáradék formájában, lefölözi a hazai gáztermelés java részét. Az idén több mint 70 milliárdot, 2007-ben pedig a költségvetési törvénytervezet szerint energiaár-kompenzációs befizetés címén 82 milliárd forintot von el a Moltól; ehhez a büdzsé legfeljebb további 20 milliárd forinttal szándékozik hozzájárulni.

A miniszteri verdikt szerint az a cél, hogy "igazságosabb formában valóban azokat segítsék, akik erre rászorulnak". Ennek megállapítása során az egy főre jutó kereset lesz a meghatározó. De nem automatikusan: a támogatást igénylő személy egyes, a következő 0,9-es, a velük egy háztartásban élő két gyermek egyenként 0,8-es, a továbbiak 0,7-es szorzóval veendők figyelembe. Egy négytagú család - két felnőtt és két gyermek - összjövedelmét tehát nem néggyel, csak 3,5-del kell elosztani, és a kapott értéket kell az öregségi nyugdíjminimumhoz (ami az idén 25 800, jövőre 26 830 forint) viszonyítani. A támogatás felső határa az öregkori nyugdíjminimum három és félszerese. A tárca összesítése alapján az egy főre jutó jövedelem 2,5 millió háztartásban nem haladja meg ezt az összeget, 1,1 millió háztartásban pedig még a jövő évi nyugdíjminimum kétszeresét, azaz a havi 53 660 forintot sem éri el. Az elvileg támogatásra jogosultak közül azonban csak kétmillió háztartás fűt vagy főz gázzal, illetve melegszik télen valamely távhőszolgáltató forró vizét keringető radiátor mellett. Januártól annak lehet a többiekénél kisebb a gáz- és távhőszámlája, aki a tárca által meghatározott négy jövedelmi sáv valamelyikébe tartozik, ezeken belül a szubvenció mértéke a rászorultságtól függ (lásd táblázatunkat a 111. oldalon).

A támogatási igényeket december elsejétől március utolsó napjáig lehet benyújtani. A két határidő között postázott kérelem alapján január elsejétől jár a támogatás, visszamenőlegesen is. Ha viszont valaki lekési a március 31-ét, már csak a kérelem benyújtásának hónapjától igényelheti az állami segítséget. A Magyar Államkincstár december 1-jétől postázza az adatlapokat, amelyek a hivatalos ígéret szerint december 11-éig minden gáz- és távhőfogyasztóhoz eljutnak. Akik december 31-éig visszaküldik azokat, februárban már "kedvezményes" számlát kapnak. Tehát marad a korábbi elv, pénzbeli juttatásban senki nem részesül, csupán számlajóváírásban.

A támogatás igénylése önbevalláson alapul, az ellenőrzés az adóhatóság feladata, amely legfeljebb szúrópróbaszerű vizsgálatokat tart. Ha valaki ügyeskedni próbál, bűncselekményt követ el. Némi fejszámolást és becslést igényel, hogy a számítás alapja a nettó jövedelem, a teljes családi kasszát az egy háztartásba bejelentettek közt kell a megjelölt szorzók figyelembevételével elosztani. A rendszer egységes keretbe foglalja a rászorulókat, megszüntetve a nagycsaládosok és fogyatékkal élők idén augusztus 1-jén bevezetett szociális kedvezményét (ami 1500-3000 köbméter között köbméterenként 40,22 forint, 3000-5000 köbméter között pedig 24,28 forint támogatás volt). A gázfogyasztók január 1-je után köbméterenként 18,24-40,12 forint, a távhőt fogyasztók pedig gigajoule-onként 768-1680 forintnyi támogatást kaphatnak.

Az új rendszerben egy kétfős nyugdíjasháztartás, amelyben az összes nyugdíj 97 500 forint, a gázfogyasztás pedig az országos átlagnak megfelelő évi 1663 köbméter, januártól 5559 forintnyi támogatást kap. Eddig 5573 forint szubvencióban részesült - amennyiben szociális kedvezményre is jogosult -, tehát az új helyzetben csekély mértékű mínuszt lesz kénytelen elkönyvelni. Egy olyan, szintén az átlagos fogyasztók (évente 1663 köbméter) közé tartozó négyfős család, ahol a nettó kereset összesen 230 ezer forint, január 1-jétől 3538 forintnyi támogatásban részesül, vagyis gázszámlája húsz százalékkal, éves szinten több mint húszezer forinttal nő. Egy nagy fogyasztású család vesztesége ennek a többszöröse: ha például évi fogyasztása hajszálpontosan 5 ezer köbméter (vagyis a támogatás felső határát még nem lépi túl), akkor jelenleg évi 121,4 ezer forint számlabeli jóváírására tarthat igényt. Amennyiben január 1-jével teljesen kiesik a rendszerből, ekkora összeget veszít. Ha azonban az öregségi nyugdíjminimum kétszerese alatt él, jövőre mintegy 200 ezer forint támogatásra lesz jogosult, ha pedig a legfölső kategóriába tartozik, 91,2 ezer forintra.

Ami pedig a jövő évi gázáremelést illeti, ilyen kormányzati szándék még nem érzékelhető, legfeljebb sejtetés. Kiss Péter miniszter legalábbis "úgy tudja, januárban nem kell gázáremelésre számítani". Az elmúlt hónapokban 20-25 százalékkal esett a nyersolaj világpiaci ára, javult a dollárárfolyam, vagyis a feltételek amúgy sem indokolnák a drágítást. Más kérdés, hogy a támogatási rendszer átalakítása még nem ért véget, legalábbis az Új Egyensúly program ismertetésekor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott: "Azt gondolom, hogy gázártámogatásra 2008 környékétől nagyjából 30-50 milliárd forintnál többet nem szabad egy évben elkölteni." A további támogatáscsökkenés nyilván szintén drágulást jelent. Ha pedig a szubvenció maximuma valóban 30-50 milliárd forint lesz, a Mol-bányajáradék bevételi többletet jelent a büdzsében. Meglehet, csak elvileg, mert a belföldi gázkitermelés mérséklődésével 2007 után várhatóan évi 10-15 százalékkal esik a Mol energiaár-kompenzációs befizetése is.