A nemzetközi hitelminősítő csütörtöki londoni közleménye szerint a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitel Bank (K&H), az MKB, az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Central-European International Bank (CIB) és az MFB hosszú futamú devizabetéti osztályzata romlik az eddigi "A1"-ről "A2"-re. A "P-1" (Prime-1) elsőrendű rövid távú devizabetéti osztályzatokat ezekre a bankokra megerősítette a cég.

A Moody's - éppen karácsony előtt - szintén "A1"-ről "A2"-re rontotta Magyarország hosszú futamú szuverén adósi besorolását, és vele együtt a magyarországi bankok devizabetét-kockázati plafonját. Az osztályzatok mindazonáltal a múlt év végi szuverén és a csütörtöki banki visszaminősítések után is az elsőrendű befektetői kategóriában maradnak.

A hitelminősítő a csütörtöki közlemény szerint leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette az FHB "A2/P-1" szintű hosszú és rövid futamú devizabetéti besorolásait, amelyek sorsát a magyar kormány által nemrég bejelentett privatizációs tervek kimenetelétől tette függővé.

A Moody's már 2003 nyarán is negatív figyelőlistára helyezte a Földhitel- és Jelzálogbankot; azt az intézkedést is az akkori - később elejtett - privatizációs tervekkel indokolta.

A hitelminősítő akkori londoni közleményében annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar államnak fontos szerepet kell játszania az FHB hosszú távú életképességének fenntartásában. A bank a magyar kormány lakástámogatási politikájának eleme, és a magyarországi fedezettkötvény-piac fejlesztésének éllovasa - állt a Moody's annak idején Londonban kiadott közleményében.

A Moody's csütörtöki londoni bejelentése szerint az OTP Bank "A1"-es előresorolt, illetve "A2"-es alárendelt devizaadósi, valamint az MFB "Aa1"-es előresorolt fedezetlen devizaadósi, és az MKB "Aa3"-as előresorolt, illetve "A1"-es alárendelt devizaadósi besorolásait a magyar szuverén adósosztályzat december 22-ei visszaminősítése nem érinti, mivel a kereskedelmi adósság-kibocsátókra megállapított "Aa1" szintű devizakötvény-adósi országplafonra - amely az általános törlesztési moratórium valószínűségét méri szuverén nem fizetővé válás esetén - a karácsony előtt bejelentett szuverén leminősítés nem vonatkozik.

Ez utóbbi országplafon-besorolási kategóriát a Moody's tavaly májusban honosította meg, amikor bejelentette: több tucatnyi ország, köztük Magyarország újonnan megállapított adóskockázati besorolási plafonját a szuverén adósi osztályzat fölé emelte, jelezve a szuverén és a kereskedelmi adósság-kibocsátók adósosztályzatai közötti, addigi szoros kapcsolat lazulását.

A nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban az egyes országokban bejegyzett cégadósok adóskockázati besorolásának korábban hagyományosan az adott ország szuverén adósi osztályzata szabott határt.

A Moody's májusi londoni bejelentése szerint azonban az új országplafon-metodika tükrözi, hogy egy-egy szuverén devizakötvény-adósi nem fizetővé válás esetén a cég már nem feltételezi automatikusan az érintett országban működő kereskedelmi adósság-kibocsátók devizaadósság-törlesztési moratóriumát.

Az "Aa1" szintű magyar devizaadósi országplafon azt jelzi, hogy igen alacsony a valószínűsége a kereskedelmi devizaadósokra elrendelt fizetési moratóriumnak, még abban az esetben is, ha a szuverén devizakötvény-adóssággal a kormány törlesztési késedelembe esnék.

A csütörtökön bejelentett banki leminősítések előzményeként, december 22-én a Moody's az addigi "A1"-ről a továbbra is elsőrendű "A2"-re süllyesztette a forintban és devizában kiadott magyar kormánykötvények osztályzatát, valamint a devizabankbetétek besorolási plafonját, a kormány takarékossági programjának teljes végrehajtása iránti kétségeire hivatkozva.

A cég még szeptember 23-án, a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása utáni belpolitikai fejlemények hatására vette leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá a tavalyi év eleje óta már negatív kilátással nyilvántartott hosszú futamú magyar forint- és devizakötvény-adósi, valamint devizabankbetéti besorolásokat. A Moody's szeptemberi indoklásában az állt: kétséges, hogy ha a jelenlegi kormányfőt eltávolítják, utódja képes lesz-e továbbvinni a megkezdett költségvetési reformokat.

A Moody's tavaly február 22-én már negatívra rontotta az addigi stabilról a magyar adóskockázati besorolások kilátását; a szeptemberben bejelentett leminősítési felülvizsgálat a negatív kilátásnál eggyel erőteljesebb jelzés volt az adósosztályzat várható leminősítésére.

Jonathan Schiffer, a Moody's alelnöke a december végi leminősítést kommentálva azt mondta: jóllehet a lépés jelzi a cég azon véleményét, hogy a magyar hitelképesség valamelyest gyengült, Magyarország besorolása továbbra is magas a feltörekvő piaci csoporton belül. Hozzátette ugyanakkor: a kormány költségvetési csomagja - bár "tiszteletreméltó és régóta esedékes volt" - jó eséllyel nem fogja maradéktalanul elérni a kitűzött célokat.

A Moody's-leminősítés előtt éppen egy nappal a Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője viszont negatívról stabilra javította vissza a magyar adósosztályzat kilátását, mert a cég szerint a "figyelemreméltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránti kormányzati elkötelezettség jó eséllyel biztosítja, hogy "legalább a következő két évben" teljesülnek a költségvetési célok.

Az S&P listáján a magyar besorolás - közepes befektetői "BBB plusz" - két fokozattal gyengébb a Moody's által karácsony előtt megadott új osztályzatnál is.

A múlt év végi kilátásjavításhoz fűzött S&P-elemzés szerint a lépés tükrözi a haladást azoknak a jogszabályoknak és intézkedéseknek az életbe léptetésében, amelyek a gyorsan növekvő magyar államadósság-teher stabilizálásához szükségesek.

A Standard & Poor's kilátásjavítása és a Moody's-leminősítés után - amelynek nyomán e cégnél is stabil lett a kilátás - már csak a Fitch Ratings tart érvényben negatív kilátást a nála "BBB plusz" szintű magyar adósosztályzatra.