Nagy pofont kap Trumptól a magyar járműipar
A Donald Trump amerikai elnök által a járműipari termékekre kivetett 25 százalékos vám Németország, Ausztria és a visegrádi országok autóiparát, továbbá Mexikót, Kanadát, Dél-Koreát és Japánt érintheti a leginkább a bécsi nemzetközi gazdasági tanulmányok intézetének (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, WIIW) számításai szerint. A várható exportcsökkenés alapján Magyarország hatodik a vesztesek listáján.
Innentől az kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
• Magyarországnak 370 millió dolláros exportkiesést okozhat az intézkedés.
• A vámháború a közvetlen károk mellett fokozza a globális gazdasági bizonytalanságot.
Donald Trump amerikai elnök április 9-én 90 napra felfüggesztette az április 2-án bejelentett differenciált importvámok érvényesítését. A korábban életbe lépett általános 10, illetve az autóipart sújtó 25 százalékos vám azonban egyelőre maradt. A WIIW elemzése azt vizsgálta, milyen hatása lehet ennek Európa járműiparára.
A globális árukereskedelemnek közel 10 százalékát teszik ki a vasúti vagy villamosvasúti járműveken kívüli járművek, valamint ezek alkatrészei és tartozékai. Az Európai Unió nagyjából 300 milliárd dolláros éves exportjával az ágazat legnagyobb exportőre, piaci részesedése közel 25 százalék, megelőzve ezzel Mexikót (12,6 százalék), Japánt (12,6 százalék), az Egyesült Államokat (11,2 százalék), Kínát (10,5 százalék), Dél-Koreát (6,6 százalék) és Kanadát (4,7 százalék).
Az Egyesült Államoknak – a WIIW számításai szerint – valóban jelentős, több mint 200 milliárd dolláros kereskedelmi hiánya van ebben a termékkategóriában. A vámokat illetően pedig Kína átlagosan 10 százalékos szintje, az Európai Unió nagyjából 6 százalékos szintje eddig magasabb volt az USA által a más országokból származó behozatalra vonatkozó 3 százaléknál.
Nyolcmilliárd dolláros uniós exportcsökkenés
Egy a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsiiparra vonatkozó 25 százalékos vám az Európai Unió számára nagyjából 8 milliárd dolláros exportcsökkenést jelenthet. Országonként pedig a leginkább érintettek lennének Mexikó (5 milliárd dollár), Kanada (1,762 milliárd dollár), Japán (1,303 milliárd dollár), Szlovákia (1,088 milliárd dollár), Dél Korea (952 millió dollár). Magyarország 370 millió dolláros exportkiesést szenvedhet el, amellyel a hatodik a listán.
Az egyes országok teljes exportjához viszonyítva Mexikóban 5 százalék, Kanadában 1,8 százalék, Japánban 1,3 százalék, Szlovákiában 1,1 százalék, Dél-Koreában 1 százalék körüli visszaesést hozhat a lépés. Az Európai Unió teljes exportja nagyjából 0,14 százalékkal zsugorodhat, míg Magyarországé, Németországé és Svédországé 0,31 százalékkal, Ausztriáé pedig 0,21 százalékkal.
Mérsékelt GDP-csökkenés – hatalmas bizonytalanság
Az export visszaesésének hatását kiszámolták az országok gazdaságaira is. A GDP ebből eredően Mexikóban 1,2 százalékkal, Szlovákiában 0,3 százalékkal, Dél-Koreában 0,3 százalékkal, Kanadában, Japánban és Magyarországon 0,2 százalékkal eshet. Az Európai Unió 0,07 százalékos csökkenést szenvedhet el.
A WIIW elemzésében ismertetett hatások elsőre nem tűnnek pusztítónak, azonban figyelembe véve azt, hogy Európa több országa egyik oldalról most is növekedési nehézségekkel küzd, másrészt azt, hogy a szektorban tevékenykedő vállalatoknak számos egyéb problémával is meg kell küzdenie – gondolva itt az e-mobilitáshoz szükséges gyors technológiai változásokra, az agresszíven fejlesztő Kína diktálta éles versenyre –, nagyon rosszkor érkezik ez a lépés.
Ami pedig talán ennél is komolyabb probléma, az az amerikai elnök vámháborúja következtében elindult globális bizonytalanság, amely újabb csapást mér a szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszerre. Ennek léptékét mindennél szemléletesebben mutatják az elmúlt hetekben látott hatalmas tőzsdei zuhanások és a heves devizapiaci mozgások. Ráadásul az szinte borítékolható, hogy a következő három hónap tele lesz bizonytalansággal és egymásnak ellentmondó bejelentésekkel.
Erős gazdasági kapcsolatok
Kicsit távolabb lépve a napi eseményektől látni kell azonban azt is, hogy racionális lenne az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megegyezés. Ezt támasztják alá – a Kína előretörésével szembeni védekezés mellett – a két gazdaság összefonódását szemléltető adatok is.
A globális GDP-ből nagyjából 26 százalékkal részesedik az Egyesült Államok, míg Kína a 18 százalékát, az Európai Unió pedig a 16 százalékát adja annak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egymás közötti kereskedelmi forgalma 2022-ben meghaladta az 1000 milliárd eurót, ami a globális kereskedelmi forgalom körülbelül 5 százaléka. A kereskedelmi forgalom Kína és az Egyesült Államok között 3,6 százalék, Kína és az Európai Unió között 4,5 százalékot képvisel.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasága azonban nem csak a kereskedelem révén kapcsolódik össze, hanem szoros az együttműködés a tudomány és a technológia terén is. Az Európai Unióból és az Egyesült Államokból származó összes tudományos publikáció 12 százaléka közös publikáció. Jelentős számú szabadalom létezik az Európai Unió és az Egyesült Államok magánszemélyei által közösen kifejlesztett innovációkra is. Ami pedig a befektetéseket illeti, a 2022-es adatok alapján az uniós és amerikai cégek 5,3 ezer milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetéssel (külföldi közvetlentőke befektetés, FDI) rendelkeztek egymás piacán.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.