Hőkamerával készített épületfotó. Ne szökjön a meleg © hvg.hu

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását egy 2002-ben hozott EK irányelv írja elő a tagországoknak, mégpedig 2006. január 4-i hatállyal. Magyarország három év türelmi időt kért és kapott, így a végső határidő 2009. elején jár le. Magának a tanúsítványnak az első oldala egy olyan ábra, mint amilyet egy ideje az elektromos háztartási gépekre ragasztanak a gyárban. A matrica mutatja, hogy milyen (A, B, C stb) energia osztályú az adott készülék.

Az EU a Kiotói Jegyzőkönyv aláírójaként vállalta, hogy 2008 és 2012 között 8 százalékkal, az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Miután a végső energia felhasználás 40 százaléka jut a lakó- és szolgáltató jellegű épületekre, ezért született meg az említett 2002-es irányelv, az épületek energia igényének felmérésé re, illetve kordában tartására.

Magyarországon tavaly májusban hirdették ki Kolber István, akkori tárca nélküli miniszter rendeletét az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A számítás menetének ismertetése mellett a rendelet határértékeket állapít meg az egyes épületszerkezetek – például határoló falak, födémek, ablakok – hőátbocsátására is. Múlt év szeptemberétől nem adható ki építési engedély az energetikai számítás elvégzése nélkül, illetve ennek végeredménye nem lehet rosszabb az előírtaknál. (A részletek ismertetése nélkül: a számítás végeredménye egy olyan, négyzetméterre vetített kilowatt érték, amellyel egy évig működtethető az adott épület. A működtetésbe bele tartozik a fűtés, a hűtés, a világítás, a főzés és minden egyéb olyan funkció, amelyhez energia szükséges.)

A megkérdezett szakértők formálisnak tartják a kialakuló gyakorlatot, mondván, hogy a tervezők egy mintaszámítást aktualizálnak épületeikhez, és csak formálisan igyekeznek megfelelni az előírásnak.

A másik – tanúsítvánnyal kapcsolatos – létező jogszabály a tavaly december 19-én kihirdetett törvény, amely több építéssel kapcsolatos jogszabályt is módosít. Ebben a lakástörvény úgy változik, hogy a lakás bérbeadójának – a szerződés megkötésekor – be kell mutatnia a bérbe vevőnek az energetikai tanúsítványt. A hatályba léptető rendelkezésekből azonban kitűnik, hogy ez a kötelezettség csak 2009. január 1-én lép hatályba.

A kormányrendelet-tervezet három esetre írja elő az energetikai tanúsítvány készítését. Az első a használatbavételi engedély megszerzésétől számított 90 napos határidő. Második a lakás eladása, míg harmadik a bérbeadása. Az első esetben 2008. január 1-től, míg a másik kettőben 2009 első napjától lesz kötelező a tanúsítvány elkészíttetése.

A tanúsítvány 10 évig érvényes, de hatályát veszti, ha az épület határoló szerkezeteit és épületgépészeti rendszerét megváltoztatják. Jelentősebb felújításnál akkor is el kell készíttetni a tanúsítványt, ha a tulajdon és a használat változatlan marad.

Szankciója – a mai álláspont szerint – nem lesz annak sem, ha a tulajdonos nem készítteti el az előírt tanúsítványt. Ennek az az indoka, hogy a cél éppen az ő informálása, így ha lemond róla, az a maga baja. A tanúsítványt csak építésügyi-műszaki szakértő készítheti el.