Komplex gyógymódot javasolt a közpénzek felhasználásának reformjára megnyitójában Kovács Árpád az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kiemelte a költségvetési hivatal létrehozását, valamint az állam feladatainak a meghatározását. Ezek a problémák visszaköszöntek a többi előadásban is.

Veres János pénzügyminiszter a költségvetés reformjának menetrendjét a következőképpen határozta meg: már a parlament előtt van az állami vagyonról szóló törvény, és készül a költségvetési szervek jogállásáról szóló javaslat, amely ősszel kerül a parlament elé. Módosítani kell az államháztartási törvényt is. Mindezek a jogszabályok egyszerű többséget igényelnek az Országgyűlésben. A jövő tavasszal kerül a plénum elé a közpénzügyekről (az azzal kapcsolatos felelősségről), valamint a költségvetési hivatalról szóló törvény, ez a jogszabály kétharmados támogatást kíván. A hivatal az Országgyűlés szervezete lenne, a vezetőjét is kétharmaddal választanák a képviselők. A feladatai közé tartozna az előrejelzés, a makrogazdasági- és költségvetési folyamatok elemzése, valamint a politikusi javaslatok kihatásainak bemutatása. Az új rendszerben készülhetne már – a pénzügyminiszter szerint – a 2009-es költségvetés.

Varga Mihály, a parlament költségvetési bizottságának elnöke megerősítette, hogy a Fidesz támogatja a költségvetési hivatal létrehozását, bár jobban örülnének, egy olcsóbb költségvetési tanácsnak. A közpénzügyi törvény egyéb szabályait akkor támogatják, ha azok egybe esnek az ÁSZ erről szóló téziseivel – tette hozzá a fideszes politikus.

A költségvetési hivatalt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úgy írta le, mint olyan intézményt, amely napokon belül reagál majd a politikusi ígéretekre, így gyorsan kiderül, hogy azok mennyire finanszírozhatók. A miniszter előadásának középpontjában a „mutyizás” megszüntetése állt. A mai költségvetési tervezés nem állná ki egy nagyvállalat igazgatóságának a tesztjét – mondta, és a költségvetés-készítést politikai cirkusznak nevezte. Amennyiben cél a valós állami feladatok átlátható finanszírozása, akkor strukturális reformokra van szükség. Ez pedig addig megy át a politikán, amíg az állampolgárok érdekeit sérti csak. Amikor a struktúra részvevőinek az érdekei sérülnének, „brutális” lesz az ellenállás, legyen szó egészségügyről, oktatásról, vagy szociális ellátásról. Kiemelte még, hogy a közpénzügyek reformjának folytatása a pártfinanszírozás megreformálása, mivel a korrupció itt végződik.

A költségvetési reform alapja a közfeladatok meghatározása. Eddig több tízezer ilyen feladatot azonosítottak, most vizsgálják, hogy szükséges-e ezek megtartása, és ha igen, akkor ki, mennyiért végezze el – erről Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke beszélt. Ide kapcsolódik Kóka János példája, az éttermek osztályba sorolásáról. A minisztériuma egyik háttérintézménye 300 millió forintot kért többletként erre a feladatra. Most készült el a rendelet, amely az osztályba sorolást a kamarák feladatává teszi.

Draskovics Tibor is úgy vélte, hogy a közpénzügyi reform jogi háttere jövő tavasszal kész lesz, így a 2009. évi költségvetést már az új rendszerben lehet elkészíteni. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a gazdasági alkotmányosságra hívta fel a figyelmet, mivel ez nagyrészt hiányzik a mai alaptörvényből. Így bele kell foglalni az alkotmányba a költségvetés előkészítésén túl, annak a tartalmára vonatkozó szabályokat is.