A "Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon" című füzet gazdasági jellegű adatai alapján a vizsgált időszakban ugyan gyorsuló ütemben nőtt a bruttó nemzeti össztermék, de nőtt a szegények aránya, egyenlőtlenebbé vált a jövedelemelosztás.

A kiadvány szerint a szegények – speciális jellemzők alapján meghatározott – aránya 16,5 százalékról 17 százalékra emelkedett 2000 és 2003 között.

A környezeti adatsorok szerint a magyarországi energiafelhasználás, ezzel összefüggésben pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása európai összehasonlításban viszonylag kedvező, ám az egy főre jutó energiafogyasztás, illetve emisszió az elmúlt években enyhén nőtt.

Fejenként 1990-ben 6,5 tonna szén-dioxid kibocsátás jutott, ez az Európai Unió régi tagállamaiban akkor 9,1 tonna volt. A magyarok emissziója 2003-ban 5,5 tonna volt, az unióban maradt a korábbi szinten. Ugyanakkor többet bocsát ki Magyarország arányaiban metánból és dinitrogén-oxidból, amelyek a szén-dioxidnál károsabb globális felmelegedést előidéző gázok. Amíg Magyarországon metánból 2003-ban 44,8 tonna jutott egy főre, addig az EU régi tagállamaiban 41,5 tonna. Ez dinitrogén-oxidból 4 tonna, illetve 2,8 tonna.

Egyre több hulladék keletkezik Magyarországon. Az összegyűjtött települési hulladékok mennyisége 1991-ben lakosonként 341 tonnát tett ki, 2005-ben pedig már 456 ezer tonnát. Nem segíti elő a fenntartható fejlődést, hogy a hulladék döntő része lerakókba kerül vagy égetőkben ártalmatlanítják.

A KSH szociális jellegű adatai azt mutatják, hogy egyre inkább öregszik a társadalom és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta. Noha csökken az öngyilkosok száma, de egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több nő dohányzik.

A 65 évesnél idősebbek aránya a 15-64 év közötti népesség arányában 1995-ben 20,9 százalék volt, ez 2005-re 22,7 százalékra nőtt. A nők összességében, életük során az 1995-ös adatok alapján átlagosan 1,57 gyermeket szültek, 2005-ben már csak 1,32-öt.

A természeti erőforrásokat érintő adatokat vizsgálva jó hír, hogy madarakból egyre többféle található meg mezőgazdasági élőhelyeken, ami az agárium környezetbarátabbá válására utal. A biogazdálkodás alá vont területek nagysága 10 év alatt tízszeresére bővült.

Ugyancsak örömre adhat okot különböző lég- és egyéb szennyezők visszaszorulása. Főként a kibocsátott kén-dioxid mennyiség esett vissza, de csökkent a nitrogén-oxidoké, és az ammóniáé is.

Nőtt azonban a beépített területek aránya, ami negatív környezeti hatásokkal jár. Amíg 1990-ben az ország 5,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig 2005-ben már 6,3 százalék. Ezen kívül egyre több autó fut az utakon: az 1996-ban regisztrált 2,264 millióhoz képest 2005-ben 2,888 millió kocsit tartottak számon Magyarországon.