szerző:
Szabó Zsuzsanna

2005/2006 a reformok időszaka volt. A Világbank 175 ország üzleti környezetét vizsgáló tanulmánya szerint 112 országban 213 reformot hajtottak végre. A sláger a cégalapítási szabályozások egyszerűsítése, illetve az adócsökkentés volt. A világon Szingapúrban volt a legjobb az üzleti környezet, de a legradikálisabb reformokat Grúzia hajtotta végre. Magyarország a Gyurcsány-csomag előtt hat helyet csúszott vissza a ranglistán.

Amit nem vettek figyelembe...
Az üzleti környezet rangsorának mutatói csak az üzleti szabályozásokat vizsgálják. Nem veszik például figyelembe az ország elhelyezkedését, a nagy piacokhoz való közelségét, az infrastruktúrát, a vagyon védelmét lopás, fosztogatás szempontjából, az állami közbeszerzés átláthatóságát, a makrogazdasági kondíciókat vagy az intézményrendszer fejlettségét.
A legnépszerűbb reform 2005/2006-ban a cégalapítási szabályozások egyszerűsítése volt – állapítja meg a Világbank-csoport idén kiadott, 175 országra kiterjedő, üzleti környezetet vizsgáló tanulmánya. Eszerint a vizsgált időszakban 43 ország egyszerűsített az ügymeneten, csökkentette a cégalapítási költségeket és az ügyintézés átfutási idejét. A második legnépszerűbb reform az adócsökkentés és az adófizetéssel járó adminisztrációs terhek csökkentése volt. A tanulmány készítői e reformfajta divatját leginkább politikai fogásnak tudják be: a „több munkahely, alacsonyabb adók” jelmondattal ugyanis választásokat is lehet nyerni – jegyzi meg a tanulmány.

A világ legvállalkozóbarátabb gazdasága Szingapúr lett, őt Új-Zéland és az Egyesült Államok követi. Néhány ország nagyot lépett előre a listán: Grúzia például a 2004-es 112. helyezéséről az idei listán a 37. helyre ugrott, Mexikó pedig 19 hellyel lépett előrébb, így most a 43. A tanulmány készítői szerint ezek a nagy változások azt mutatják, hogy pozitív változás lehetséges, ha az országok eltökéltek a reformok mellett.

Voltak visszalépők is, köztük Magyarország is. Hazánk a 2006-os 60. helyről a 2007-es listán a 66. helyre csúszott. Vannak nálunk persze rosszabbak is. Az év legrosszabb reformja címet Eritrea kormánya érdemelte ki azzal, hogy 2005 novemberében minden építési engedélyt felfüggesztett, és minden magánvállalkozásnak megtiltotta, hogy belépjen az építőipari szektorba. 

A világon a vizsgált időszakban, 2005. január és 2006. április között, 213 reformot hajtottak végre 112 országban. A reformerek egyszerűsítették az üzleti szabályozásokat, megerősítették a tulajdon védelmét, enyhítettek az adóterheken, növelték a hitelhez jutás lehetőségét és csökkentették az export- és importköltségeket. 

A nagy reformerek (Oldaltörés)

Üzleti lehetőségek feltérképezése (kattintson a képre!)
© hvg.hu
A reformok élharcosa Grúzia volt: a Világbank által vizsgált tízből hat területen javított a szabályozáson. Tizedére csökkentette a cégalapítás költségét (2000 lariról 200-ra, ami 85 amerikai dollárnak felel meg). Ennek hatása sem maradt el: az új cégek alapítása 2005/2006-ban 55 százalékkal nőtt. Egyszerűsödtek a vámszabályok és a határellenőrzés menete. Egy importügylet esetében korábban 54 napba telt az összes adminisztratív követelménynek eleget tenni, most mindezt 13 nap alatt el lehet intézni. Grúzia a jogi eljárások ügymenetén is javított: a bíróságon egy új, kereskedelemre szakosodott divíziót hozott létre, és megreformálta a fellebezési eljárásokat is. Ennek eredményeképp az egyszerű kereskedelmi perek időtartama 375 napról 285 napra esett vissza. 

Grúzia kormánya új munkaügyi szabályozást vezetett be, amellyel megkönnyítette az alkalmazottak jobb munkahelyre történő áramlását. Emellett a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékot a munkabér 31 százalékáról 20 százalékra csökkentette, megkönnyítve ezzel az új munkaerő alkalmazását. Hatékonyabbá vált a társasági adó beszedése, ami 300 százalékkal nőtt a reformok hatására, és így túlszárnyalta az állami bevételkiesést. Emellett pedig a munkanélküliség 2 százalékponttal csökkent. 

A reformerek listáján második helyen Románia áll, ahol szintén a tanulmány által vizsgált tízből hat területen hajtottak végre reformokat. A kormány egyszerűsítette az építési engedélyek megszerzését, és ötről egyre csökkentette a formanyomtatványokat feldolgozó hivatalok számát. Az engedélyek megszerzéséhez szükséges napok száma pedig 49 nappal rövidült. Az első munkaerő felvételre ösztönzésként új munkaügyi szabályozást léptetett életbe, amely lehetővé teszi a határidős szerződések akár 6 évig történő meghosszabbítását. Megkönnyítette a határon átnyúló kereskedelmet. Felgyorsította az adminisztrációs folyamatokat. Felére, azaz 14 napra csökkentette az importdokumentumok átfutási idejét, az exportdokumentumok számát pedig az EU-s átlaghoz igazítva 4-re redukálta. 

A lista harmadik helyezettje Mexikó, ahol a cégalapítás, a befektetők védelme és az adófizetés terén hajtottak végre reformokat. A mexikói kormány első ízben, pontosan meghatározva, iktatta törvénybe például a cégvezetők kötelezettségeit, növelve ezzel a harmadik fél felé irányuló tranzakciók biztonságát is. Mexikóvárosban a cégalapítási időt 58-ról 27 napra csökkentették azzal, hogy a közjegyzőknek is engedélyezték az adószám azonnali kiadását és a cégek bejegyzését. Emellett a társasági adó mértékét a 2004-es 33 százalékról 2005-ben 30, majd 2006-ban 29 százalékra csökkentették. 

Kelet-Európa könnyített a legtöbbet (Oldaltörés)

Hazai helyzet

Magyarországon a vállalatvezetők elsősorban a munkaerő hiányára, a szakemberek gyenge képzettségére, a működési költségek, különösen a bérköltségek drámai növekedésére és a magas adóterhekre, illetve a szabályozás bonyolultságára panaszkodnak. Adócsökkentésről – ahogy ezt a kormány többször is hangsúlyozta – egyelőre szó sem lehet. Némi pozitív változásra van kilátás: az új cégtörvény koncepciója szerint egyszerűbben és olcsóbban lehet majd céget alapítani. A törvény az egyéni vállalkozók számára nem írná elő a kötelező tőkeminimum jegyzését, a cég tulajdonosa választhatna a korlátozott, illetve korlátlan felelősség között. A javaslat szerint Nem lesz kötelező a jogi képviselet, nem lesz szükség vezető és ellenőrző testületekre. Cégalapításkor nem lesz szükség közjegyző közreműködésére, ahogy illeték és közzétételi díj megfizetésére sem. A hitelezők védelme érdekében viszont az egyéni cégekre is kiterjedne a csődtörvény és a számviteli törvény hatálya. Emellett még készül egy új, vélhetően egyszerűbb adócsomag is. 

Nagy reformerek közé lépett az afrikai régió is. Míg az elmúlt két évben Afrika a reformok sebessége tekintetében az utolsó helyen kullogott, mostanra a harmadik helyre lépett elő Kelet-Európa és Közép- Ázsia (ezek egy régióhoz tartoznak!) államai, illetve az OECD-országok jóléti államai mögé. Az afrikai országok kétharmada hajtott végre legalább egy reformot, Tanzánia és Ghána pedig az első tíz közé került. A tanulmány készítői azonban utalnak arra is, hogy több más afrikai országban is elindultak a reformok a szabályozások egyszerűsítésével. Már ezek a kis lépések is sokat jelenthetnek, hiszen befektetőket hozhatnak a térségbe. India gazdasági fellendülése is ilyen reformokkal indult a 80-as években – jegyzik meg a tanulmány készítői. 

Kína szintén nagy lendülettel tör előre, a listán jelenleg a 4. helyen áll. A kormány felgyorsította a cégalapítást, növelte a befektetői védelmet és csökkentette a bürokráciát a határon átnyúló ügyletek esetében. A fogyasztói hiteleket felvevőkről létrehoztak egy nyilvántartást, így mostanra 340 millió embernek van kredittörténete. 

Az üzleti tevékenységek könnyítésében a tanulmány szerint Kelet-Európa tette a legtöbbet. Az EU-hoz való csatlakozás reménye inspirálta például a horvátországi és romániai változásokat. A szabályozások terén kialakult verseny pedig nagy lendületet adott a reformoknak a kibővített unióban is. 

A tanulmány készítői az eredmények alapján azonban azt is megjegyzik, hogy a legtöbb listavezető országban az elmúlt három év gazdasági reformjainak 85 százaléka az új kormány színrelépésének első 15 hónapjában kezdődtek el. A kormányzati ciklus elején lehet ugyanis ambiciózus reformokat végrehajtani, hiszen ha a kormány sikerre viszi a korai reformokat, a lakosság is elkezdi érezni ennek előnyeit. Ennek következtében pedig megnőhet a kedv a további reformok indítására is. Az egyik leggyorsabban előretörő országban, Romániában például ez történt – jegyzik meg a tanulmányban. 

A felmérés készítői a sikeres reformhoz vezető utat négy lépésben fogalmazták meg. Elsőként olyan egyszerű adminisztratív intézkedésekkel kell kezdeni, amelyek nem igényelnek jogszabályi változásokat. A fölösleges eljárási folyamatokat vissza kell szorítani, és csökkenteni kell azon bürokraták számát, akikkel a vállalkozók kapcsolatba kerülnek. Egységes formanyomtatványokat kell bevezetni, és a szabályozásokról a lehető legszélesebb kört kell informálni. Emellett emlékeztetnek arra is, hogy a legtöbb frusztrációt az üzleti világban az előírások adminisztrálása okozza, amelyeket viszont az internet beiktatásával anélkül lehet enyhíteni, hogy az előírások lényege megváltoztatna.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vélemény

Az adócsökkentési lufi

Magyarországon "a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű" adócsökkentésről beszélnek. Jól hangzik, de az is igaz, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem volt itthon érdemi adócsökkentés.

MTI Világ

Adócsökkentést ígér Chirac

Jacques Chirac francia köztársasági elnök közölte, hogy célja öt év alatt a most 33 százalékos társasági adót 20 százalék alá szorítani.

Trend

Mondják a magukét

A munkaerő gyenge képzettségére panaszkodnak főképpen a magyarországi cégvezetők - tűnik ki a HVG körkérdésére adott válaszaikból. A megkérdezettek nemegyszer a konjunkturális nehézségeken túlnyúló problémákat feszegetnek.

hvg.hu Vállalkozás

Rövid távon nem megoldás az adócsökkentés

Noha Magyarország alacsony, 16 százalékos társaságiadó-kulcsával éveken át a régió éllovasa volt, a társas vállalkozások 4 százalékos különadójának bevezetésével – a nemzetközi trenddel szemben – nálunk lényegében idén szeptembertől 20 százalékra nőtt a társaságok adóterhe. Rövid távon nem megoldás az adócsökkentés, helyette a közvetett adók növelésére van szükség - derül ki a felmérésből.

MTI Gazdaság

Belátható időn belül nem lesz adócsökkentés

Belátható időn belül radikális adócsökkentéssel Magyarországon nem lehet számolni, szögezte le a Die Presse csütörtöki számában Veres János pénzügyminiszter, aki szerint ennek megvalósíthatatlanságát mára a jobboldali konzervatív ellenzék is belátta.

MTI Gazdaság

Újabb adócsökkentés Macedóniában

További adócsökkentést hagyott jóvá a macedóniai parlament. E szerint az áfa, a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa egységesen 10 százalék lesz 2008. január 1-jétől az eddigi 12 százalék helyett.

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Nyomoznak a Borkai-ügyben

Nyomoznak a Borkai-ügyben

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Több mint 28 milliárdot ér az Országház

Több mint 28 milliárdot ér az Országház

Alec Baldwin letolta a gatyáját

Alec Baldwin letolta a gatyáját

Megjött az új arcátalakítós őrület, most erre kattantak rá az emberek

Megjött az új arcátalakítós őrület, most erre kattantak rá az emberek