A piaci mozgások egyre hektikusabbá válnak, az árak ingadozása jelentősen emelkedett az elmúl időszakban. Ennek oka, hogy az amerikai jelzálogpiaci események naponta újabb és újabb eseményeket idéznek elő a globális tőkepiacokon. A devizaárfolyamok, a részvényárak, de különösen a kötvények hozamai alakulnak kiszámíthatatlan módon. Itt elsősorban az amerikai „subprime” termékekről van szó, amelyek az ingatlan fedezete mellett nyújtott hiteleket szétbontva, a hitelezés során megjelenő különböző kockázatokat testesíti meg, tulajdonképpen kötvény, vagy ahhoz hasonló formában.

A legújabb fejlemény, hogy a PNB Paribas – egyébként nem elsőként a piacon – felfüggesztette három alapjának kereskedését, mivel hiteles piaci ár nélkül lehetetlenné vált az alapok korrekt nettó eszközérték számítása. Ez a lépés – sokak véleményével szemben – a befektetők érdekében tett lépés, mivel ha megindulnának ebben az esetben a visszaváltások, az még nagyobb nyomás alá helyezné a piacot, ami az árak további eséséhez vezetne, anélkül, hogy a makrogazdasági, gazdálkodási környezet tovább romlana. De nem is itt érezzük a komoly veszélyt, hanem ott, hogy a kkv-hitelezésre szakosodott német IKB bank megmentésére 3,5 milliárd eurót készülnek összeadni a német bankok, miután bajba került az amerikai másodlagos (subprime) jelzálogpapírokba eszközölt befektetéseivel.

E hét elején pedig két kisebb, a Paribas-éihoz hasonló német alapot kellett jegelni. Tegnap a francia bejelentés után az is kiderült, hogy a szintén német Sal. Oppenheim bank is hasonlóképp járt el egy ABS-alapjával, majd pedig a holland NIBC holding közölte: elhalasztja tőzsdére menetelét, miután legalább 137 millió eurót veszített idén subprime papírokkal. Ezekre aztán a Goldman Sachs hedge fund-jainál jelentkező gondokról szóló hírek borzolták a kedélyeket. De mit hoz a jövő? Most semmi jóra nem számítunk.

Devizapiac. A devizapiacokat is inkább a rángások jellemezték, mint a trendszerű mozgás.

A charton két hónap eseményeit láthatjuk. Jól látható, hogy az 1,33-as szint után egy 1,36-os megálló után már semmi nem állíthatta meg a dollár gyengülését, egészen az 1,38-as szintig. Ez komoly mozgásnak tekinthető, de ennél sokkal magasabb volatilitás mutatkozott ez EUR/JPY, USD/JPY keresztárfolyamok esetén. Az EUR /JPY 169-162 kettő között liftezett, az USD/JPY pedig a meglehetősen széles 124-118-as szintek között ingadozott. Az előzőekben tapasztalt minimumszintjei a yennek még nem veszélyeztették a kialakult trendet (a yen gyengülése), de a továbbiakban esetlegesen bekövetkező erősödés már trendfordulót jelezhet.

Ez azt jelenti, hogy a carry trade pozíciók zárásra kerülnek, a feltörekvő és kockázatosabb termékek eladásra kerülnek, így az árak esni fognak. De mégis miért következik be ez az esemény, amikor eddig folyamatosan arról volt szó, hogy rendkívül magas a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a likviditás? Látnunk kell, hogy a likviditás erősen szűkül az amerikai jelzálogkötvények gyakorlatilag befagyó piaca miatt. Itt rengeteg tőke maradt bent, amelyet a mai körülmények között a bankok nem értékesítenek, de a likviditásukat biztosítani kell továbbra is. Tehát más eszközökhöz kell nyúlni, ami likvid, jól értékesíthető és nem okoz realizált veszteséget. Ilyenek a feltörekvő piaci deviza-, kötvény- és részvénybefektetések. Ilyen esetekben ugyanis a befektetők a legkockázatosabb elemektől a relatív kockázatmentesebb eszközök irányába haladva számolják fel befektetéseiket.

Mit várunk a devizapiacon? A fent leírtakból arra következtetünk, hogy a dollár némileg erősödni fog, mivel az Európai Központi Bank (ECB) majd 100 milliárd eurót pumpált a piacra a likviditás biztosítása okán, de az amerikai jegybank szerepét betöltő FED is és a Japán Jegybank is hasonlóan járt el. Ezek az intézkedések pánikhangulatot mutatnak, ugyanakkor a pénzmennyiség emelkedésével inflációs hatást is kiválthatnak, ami újabb kamatemelésekhez vezethet. Ebből az következik, hogy a forint gyengülhet, mivel a tőkekivonás fokozódhat, miközben a kamatfelár jelentősen nem változik. Így a deviza gyengülése várható. Ugyanakkor új pozíciókat nem szívesen vállalnánk a devizapiacon, mivel a hírek olyan gyors egymásutánban jönnek, hogy soha nem lehet tudni, hogy éppen melyik irányba lendül ki – jelentős mértékben – a piac.

Kötvénypiac. Itt egy fontos kitétellel kell élnünk: a jelzálogpiaci kötvények és egyéb termékek hozamainak jelentős emelkedése nem gyűrűzött át a fejlett piacokon az államkötvények irányába, mivel ezek – természetüknél fogva – a legbiztonságosabb befektetési terméknek tekinthetők, így a korábban említett likvidálási sorban az utolsó helyek egyikén szerepelnek. A feltörekvő piacokon már nem ilyen egyértelmű a helyzet, így itt most nem ajánljuk a kötvény típusú befektetéseket.

Jól látható, hogy a hazai piacot – a kamatcsökkentési várakozások okán – nem érte negatívan a világpiaci korrekció, de arra számítunk, hogy a kamatcsökkentés késni fog, így a hozamok – még ha csak átmenetileg is -, de emelkedni fognak, így itt most a éves futamidőnél hosszabb lejáratok eladását, valamint az egy évnél rövidebb futamidők – lejáratig - tartását ajánljuk. A jelzálog alapú kötvények, illetve ezeken alapuló instrumentumok esetében természetesen kivárást javasolunk, mert könnyen előfordulhat, hogy olyan irreálisan alacsony árak alakulnak ki, hogy idővel érdemes lesz belépni ezekre a piacokra.

Részvénypiac. A részvénypiacot sem kímélte a kialakult helyzet, de itt már nem jelentettek védelmet a várhatóan javuló hazai makrogazdasági számok, sem a várható kamatcsökkentés sem. Ha „szabadesés” nem is alakult ki, de a kilátások nem túl rózsásak, mivel a Molt egymás után minősítik le a befektetési társaságok, az eredmények nem hoztak jelentősen jobb számokat, mint az előzetes várakozások. Ugyanakkor a mai pesszimista befektetői magatartásra már egyáltalán nem jellemző, hogy a „story”-ra ugranának azonnal, inkább óvatosan az eladásokat preferálják. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy napon nem lehet akár komoly emelkedés is, de a trend az esés irányába mutat, így most a hazai piacon a részvényvásárlástól tartózkodnánk.

A nemzetközi piacokon milyen kilátások vannak? Hát, ma itt sem vagyunk optimisták, szinte tekintet nélkül arra, hogy melyik régió, vagy éppen melyik szektor részvényeiről legyen szó.

Ajánlásunk tehát kivárás, hátha kialakulnak új belépési szintek. De ezzel most óvatosnak kell lenni, egy-két nap – akár komoly mértékű – emelkedése nem biztos, hogy azt jelenti; emelkedünk újra töretlenül.  

De a hazai piachoz visszatérve; meglepő módon két - a hazai viszonylatban közepes méretűnek számító – vállalkozás részvényei állják a sarat az esésben is, a Synergon és a Fotex. Esetükben egyedi befektetési fantázia mozgatja az árakat, így akik kedvelik a kockázatosabb befektetéseket, ajánlható ezek vétele; a Fotex 1000 HUF alatt, míg a Synergon 1000 HUF körüli ár mellett. Az a charton is szemléletesen kirajzolódik, hogy az eső napokon jelentősen magasabb a forgalom, így technikai szinten is elég rossz a helyzet, ma az technikai elemzők ajánlásai szerint 25 500-as szintig eshet a BUX.

Állampapír piac:

- állampapírok: kivárás belépési pontra

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: kivárás

- USA részvények: kivárás

- Orosz részvények: kivárás

- Egyéb feltörekvők: kivárás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: kivárás, feltétellel, Fotex, Synergon vétel

Befektetési alapok:

Target Return típusú alapok

Fürjes Szabolcs