Kühn János, a könyvvizsgáló, adó- és tranzakciós tanácsadó cég senior managere elmondta, hogy jelenlegi magyar szabályozás a hangsúlyt az ügyfél azonosítása mellett a limit feletti és gyanús tranzakciók adminisztrációjára és bejelentésére helyezi. A nagy számú bejelentéseket azonban a hatóság nem, vagy csak nagyon lassan tudja feldolgozni.

A 2007 decemberéig bevezetendő uniós direktíva ezzel szemben kockázatalapú ügyfél és tranzakciós szűrést ír elő, jelentősen növelve a banki és csökkentve a hatósági feladatokat. Új kérdésekkel is találkozhatnak az ügyfelek: az új szabályozás alapján a bank várhatóan érdeklődni fog az ügyfél vagyonának eredete iránt. Viszont meg kell határozni a tranzakciók végső kedvezményezettjeit is és azonosítani kell a politikai közszereplőket is.

A tanácsadó cég szerint a jogszabályi változás minden bizonnyal több infrastrukturális, szervezeti és eljárási kihívás elé állítja a pénzügyi szektort. Emellett a követelményeknek történő megfelelés néhány intézménynél komoly műszaki befektetést tehet szükségessé, nyugat-európai tapasztalatok szerint a várható közvetlen költségek jelentősek lesznek.

A 2006. decemberétől 2007. februárig tartó felmérésben csehországi, szlovákiai, magyar és szlovén pénzintézetek vettek részt. A válaszadó magyar pénzintézetek a hazai piac 43 százalékát teszik ki. A válaszadók többsége mind a négy országban úgy vélte, hogy az új szabályozásnak köszönhetően javul az ügyfélportfolió és 58 százalékuk arra számít, hogy a javulás költségeit nem az ügyfelek fogják viselni díj-és jutalékemelkedés formájában.

A pénzintézetek azonban megosztottnak tűntek abban a kérdésben, hogy az EU direktíva bevezetése változtat-e ügyfélkapcsolataikon.