Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta: szervezetük támogatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium új koncepcióját, amely a betétdíj-rendszer önkéntességének fenntartásával, a rendszer rugalmasabbá tételével változtatna a vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokon.

A betétdíj rendszer, azaz a pénzdíjas üvegvisszavétel kötelezővé tétele diszkriminálná azokat a kiskereskedőket, amelyek nem tudják kiépíteni saját visszaváltó rendszerüket - érvelt. Az ügyvezető igazgató szerint a kiskereskedelmi egységek 40 százaléka nem rendelkezik sem anyagi forrással, sem elegendő hellyel, hogy az üvegek visszaváltását meg tudja oldani.

Varga Péter, a Varga Pincészet ügyvezető igazgatója közölte: cégük inkább a zöld szervezetek véleményét osztja, akik a betétdíj kötelező tételéhez ragaszkodnak. A betétdíj jó eszköz lehet arra, hogy a csomagolási hulladékok egyre gyorsabb ütemű képződését lassítsa. Az ügyvezető igazgató jelezte: eltér a véleményük a zöldekétől abban, hogy az üvegvisszavétel után a kötelezettség azok újratöltésére már nem vonatkozna.

A vállalkozásoknak meg kell hagyni a döntés lehetőségét, hogy az újratöltés helyett az ugyancsak környezetvédelmi célokat szolgáló, anyagában történő hulladék-újrahasznosítást válasszák. Ettől függetlenül a kormányzat más módon továbbra is ösztönözhetné a cégeket az "újratöltős-visszavétel" használatára, de a döntés lehetőségét a visszavett üveg sorsa kapcsán meg kell hagyni a cégek számára - vélekedett az ügyvezető igazgató.

A magyar borászatban 40 éve működik ágazati betétdíjas rendszer. A Varga Pincészet belföldi forgalmazásában az alacsonyabb költségigényű, újratöltős rendszerű termékek értékesítésének aránya meghaladja a 90 százalékot.

A Hulladék Munkaszövetség évek óta lobbizik a betétdíj kötelezővé tételéért. A szervezet szerint az önkéntes betétdíj rendszer megtartása a multinacionális kereskedelmi cégeknek kedvez, mert a visszaváltó rendszerek kiépítése és fenntartása költségigényes.

A szövetség szerint a kötelező betétdíj alternatívájaként működő szelektív hulladékgyűjtés csak elodázza azt a környezeti problémát, amit a hulladék növekvő mennyisége jelent. Németország példája mutatja, hogy a több termékre bevezetett betétdíjjal nem csak le lehet lassítani, de meg is lehet állítani a csomagolási hulladékok terjedését.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 első felében tervezi a betétdíj-rendszerrel kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályozások véglegesítését, az új szabályok 2010-től lépnének hatályba.